A koronavírus-járvány óta az európaiak sokkal gyakrabban rendelnek kis termékeket nagy nemzetközi webáruházaktól. Különösen a kínai platformok küldenek naponta több millió csomagot Európába. Ezek a szállítmányok gyakran a 150 eurós értékhatár alatt maradnak, ezért vámmentességet élveznek, és ritkán vizsgálják át őket a határon áthaladva.
Az Európai Parlament tarthatatlannak nevezi ezt a kivételes helyzetet. Versenyhátrányt jelent az olyan európai vállalatok számára, amelyeknek be kell tartaniuk az összes szabályozást. Ugyanakkor ezen a módon gyakran érkeznek az EU területére olyan termékek, amelyek nem felelnek meg az európai biztonsági, környezeti és fogyasztóvédelmi előírásoknak.
Egy gyakran említett probléma, hogy ezeknek a csomagoknak a többségét légi úton, úgynevezett "alacsony értékű küldeményként" küldik. Emiatt alig történik vámellenőrzés. Gyakran helytelenül vagy megtévesztően nyilvánítják be a termékeket, hogy elkerüljék a behozatali adót.
A csomagonkénti fix két eurós díj bevezetésének célja ennek a gyakorlatnak az elriasztása. Egyben bevételt is generálna a jobb ellenőrzések finanszírozására. Fontolóra vették, hogy ezt az összeget a vámellenőrzések és a fogyasztóvédelem megerősítésére használják fel az EU-n belül.
A behozatali díjon túl az európai parlamenti képviselők azt szeretnék, hogy a nagy kínai platformok alakítsák át logisztikájukat. Ideális esetben a kínaiak saját elosztóközpontokat nyitnának az EU-ban, ahonnan az árukat az európai szabályozás szerint terjesztenék. Ez a környezeti normák és a visszatérítési jogok jobb érvényesíthetőségét is biztosítaná.
Kritika éri a jelenlegi digitális platformokat is. A fogyasztók gyakran azt hiszik, hogy európai áruházból vásárolnak, miközben az eladó az EU-n kívül van bejegyezve. Emiatt gyakran nincs garancia, a visszaküldési eljárások nem egyértelműek, és a panaszokat nem tudják megfelelően kezelni.
A javaslatokban megjelenik az uniós országok közötti együttműködés igénye is. A nemzeti vámhivataloknak meg kell osztaniuk az adatokat a gyanús szállítmányokról és a csaló webáruházakról. Egy központi uniós adatbázis segíthetne ebben, többek között a visszatérő csalások gyorsabb felderítésében.
Bár széles körű támogatás látszik a csomagdíj alapelvének, a javaslatnak még át kell mennie az Európai Bizottságon és az uniós tagországok kormányain. Csak ezután következhet a jogszabály alkotás. Eközben nő a nyomás az EU-n, hogy gyorsan lépjen fel azzal szemben, amit sokan a szabályok rendszerszintű kijátszásának tekintenek.