Az Európai Unió továbbra sem tudja megakadályozni az uniós mezőgazdasági támogatások visszaélését. Egyes országok megtagadják az adminisztrációjuk áttekintését, és Brüsszel számviteli rendszereiben is hiányosságok vannak.
Az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottsága bírálja az „oligarchikus struktúrák” növekedését egyes uniós országokban, „példátlan mértékben”.
Az EP-képviselők főként amiatt aggódnak, hogy az Unió ténylegesen csak „nagyon korlátozottan” képes ellenőrizni a brüsszeli támogatások elosztását. Ennek fő oka az országos hatóságok közötti együttműködés hiánya és a következetlen jelentéstétel.
Jelenleg 292 jelentési rendszer létezik az uniós mezőgazdasági és kohéziós alapokra vonatkozóan. Ez a nagyszám megnehezíti a kedvezményezettek és a nekik kifizetett uniós források áttekintését.
Az uniós mezőgazdasági alapok egyenlőtlen kifizetése Bulgáriában, Csehországban, Magyarországon, Szlovákiában és Romániában szintén „nagyon problémásnak” minősül. Konkrét példaként a magyar miniszterelnököt, Orbán Viktorát említik, akit azzal vádolnak, hogy mezőgazdasági támogatásokat oszt szűk belső körének, politikai és üzleti barátainak.
Az Európai Parlament AGRI mezőgazdasági bizottsága egyetért azzal a javaslattal, amelyet a BUDG költségvetési ellenőrző kollégák tettek: évente országonként összegyűjteni az 50 legnagyobb közös agrárpolitikai támogatásban részesülő kedvezményezettet. Az EU-országok szerintük sokkal több büntetőeljárást indíthatnának hírhedt visszaélők ellen.
Az uniós számvevőknek azt is javasolják, hogy kövessék nyomon, kik a támogatások „végfelhasználói”. Ezáltal átláthatóvá válna, hogy a támogatások földtulajdonosokhoz vagy vállalati vezetőkhöz, vagy a gazdálkodókhoz kerülnek-e. Ezen a téren az AGRI bizottság megjegyzése szerint még sok javítanivaló van.