Az Európai Bizottság az amerikai elnök, Trump tervét üdvözítő „kezdetnek” nevezi, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy sok kérdés még nyitott marad. Von der Leyen előrelépést lát, de nincs olyan megállapodás, amely a lezáráshoz közel állna. Az EU először az Ukrajna esetleges következményeivel kapcsolatban szeretne egyértelműséget kapni.
Bár Brüsszel tanulmányozza, hogy az amerikai terv hol hoz előrelépést, az európaiak távolságtartóak maradnak azzal a politikai iránnyal szemben, amire a terv irányul. Az európai vezetők nem szeretnének olyan megállapodást, amelyben Oroszországnak bármilyen módon „kompenzáció” járna. Az EU számára elfogadhatatlan bármilyen olyan megállapodás, amely Ukrajna beleegyezése nélkül valósulna meg.
Von der Leyen szerint nincsenek „valódi jelek” arra, hogy Moszkva meg akarná szüntetni az erőszakot. Ezért az Oroszországra nehezedő nyomást teljes egészében fenn kell tartani. Éppen ezért ragaszkodik ahhoz, hogy az elkobzott orosz banki eszközök ehhez felhasználhatóak legyenek.
Brüsszel számára egy alapelv változatlan: a határokat nem szabad erőszakkal megváltoztatni. Von der Leyen figyelmeztet arra, hogy a területi változások elfogadása megnyitná az ajtót a jövőbeni konfliktusok előtt. Minden olyan megállapodást visszautasít, amelyben Ukrajna határai megváltoznának.
A Bizottság megismétli, hogy Ukrajna és Európa érdekei elválaszthatatlanul összefüggenek. Ukrajna biztonságát európai biztonságként határozzák meg. Éppen ezért az Európai Parlament elfogadott egy tervet, amely 1,5 milliárd eurós befektetésről szól a közös európai védelmi ipar felépítésére. Ennek egy része, 300 millió euró, katonai támogatásra irányul Ukrajna számára.
Tavaly hosszan tartó egyeztetések zajlottak az uniós országok között a csatlakozási kritériumokról. Az orosz–ukrán háború és a NATO-partner Egyesült Államok jelenlegi elnökének ingadozó és meggyengült támogatása miatt az európai országok szeretnék saját kezükbe venni az irányítást.
Franciaország szigorúbb „Európa-ajánlások vásárlása” politikát szorgalmazott az európai védelmi és fegyveripar ösztönzése érdekében, míg olyan országok, mint Hollandia a fegyverbeszerzések flexibilisebb kezelését támogatták az Egyesült Államokból, az Egyesült Királyságból és más nem uniós országokból érkező források esetén.