A halasztás két fontos törvényt érint: a Vállalati Fenntarthatósági Jelentéstételi Irányelvet (CSRD) és a Vállalati Fenntarthatósági Körültekintési Irányelvet (CSDDD). Mindkét szabály kötelezővé tenné, hogy a vállalatok részletesebben számoljanak be társadalmi és környezeti gyakorlatukról, valamint ezek következményeiről. Emellett a vállalatokat a jövőben felelősségre vonhatnák beszállítóik és vevőik visszaéléseiért a globális kereskedelmi láncaikban.
Az előírások bevezetésének elhalasztásával idő nyílik arra, hogy újra megvizsgálják a gyakorlati következményeket. Több európai parlamenti képviselő és uniós ország úgy véli, hogy a javaslatok túl nagy terhet rónak a vállalatokra. Kiemelik, hogy különösen a kis- és középvállalkozások küzdenek az adminisztratív terhekkel, amelyeket a törvények előírnak.
A "stop-the-clock" javaslatot az EP-ben széles többség támogatta. Ugyanakkor néhány képviselő hangsúlyozta, hogy a halasztás nem jelentheti az európai fenntarthatósági törekvések feladását. Arra szólítottak fel, hogy gondosan mérlegeljék a gazdasági megvalósíthatóságot és a társadalmi felelősséget. Más frakciók viszont nyíltan a "Zöld Megállapodás visszafordításáról" beszélnek.
Az európai vállalatoknál is vegyes érzések uralkodnak. Egyrészt sokan üdvözlik a halasztást, mert több időt kapnak az alkalmazkodásra. Másrészt a bizonytalanság és a változó szabályok hosszú távon kiszámíthatatlanságot okoznak. A vállalatok elsősorban azt szeretnék tudni, hogy mire számíthatnak.
Az Európai Bizottság most lehetőséget kap arra, hogy mindkét törvényt módosítsa vagy finomítsa. A biztosok az extra időt felhasználhatják új politikai irányvonalak kidolgozására, amelyek jobban illeszkednek Európa gazdasági helyzetéhez. A támogatók szerint ez lehetőséget kínál az európai vállalkozások hatékonyabb támogatására anélkül, hogy a fenntarthatóság rovására menne. Az ellenzők szerint azonban ez csak "további gondolkodási idő", nem "új döntések" meghozatalát jelenti.
A halasztás egybeesik azzal az időszakkal, amikor az Európai Unió gazdasági nagyhatalmi pozícióját kívánja megerősíteni. Mario Draghi, volt uniós biztos nemrégiben azt javasolta, hogy Európának határozottabban kell fellépnie a Kína és az Egyesült Államok közötti hatalmi blokkok között. Draghi szerint világos prioritásokra és kevésbé bonyolult szabályozásra van szükség a vállalatok számára.
Jelenleg az EP szavazása azt jelenti, hogy a vállalatoknak még nem kell megfelelniük a CSRD és CSDDD által előírt további követelményeknek. A következő hónapokban kiderül, vezet-e a halasztás a szabályok módosításához, és hogy az EU valóban irányváltást hajt-e végre a fenntarthatóság és a gazdasági növekedés közötti feszültség területén.