A teljes Európai Parlament ezen a héten szavaz az új európai élelmiszerpolitikáról, az „a gazdától az asztalig” stratégiáról. A legfontosabb kérdés az lesz, hogy a parlament teljes létszámban többségben támogatja-e az Európai Bizottság eredeti javaslatában az ENVI környezetvédelmi bizottság vezetésével végrehajtott bővítéseket és szigorításokat.
Az 2020 májusában bemutatott stratégia az Von der Leyen Bizottság egyik zászlóshajója, a klímaügyi biztos Frans Timmermans Zöld Megállapodása része. Ez a Zöld Megállapodás nemcsak a levegő, talaj és víz szennyezése elleni környezetvédelmi intézkedéseket öleli fel, hanem a biodiverzitás és az élelmiszer-minőség javítását is.
Ennek eredményeként gyakorlatilag minden biztosi területnek be kell vezetnie klíma- és környezeti intézkedéseket.
Ez vonatkozik a mezőgazdaságra, állattenyésztésre és az állatjólétre is. Így például a növényvédőszer-használatot 50%-kal kell csökkenteni, a tápanyagveszteséget szintén 50%-kal kell mérsékelni. Ennek következtében többek között a műtrágyák, így a mezőgazdasági trágyák használata 20%-kal csökkenhet.
Az állattenyésztésben az antibiotikumok felhasználását is felére kell csökkenteni, és várhatóan az EU teljes területén a biogazdálkodásra használt földterület aránya mintegy 8%-ról 25%-ra nő.
Strasbourgban ezen a héten az izgalmas kérdés az lesz, hogy az Európai Parlament tagjai követik-e az Európai Parlament Mezögazdasági és Környezetvédelmi Bizottságának legutóbbi szavazását. Szeptemberben az ENVI környezetvédelmi és az AGRI mezőgazdasági bizottság üdvözölte a Farm to Fork stratégia célkitűzéseit. Jelentésüket 94 igen, 20 nem és 10 tartózkodás mellett fogadták el.
Ezen túlmenően támogatták két jelentéstevőjük, a holland Anja Hazekamp (PvdD) és az olasz kereszténydemokrata Herbert Dorfmann ajánlásait. Jelentésük szerint az EU-bizottság által javasolt intézkedések nem lehetnek túl önkéntesek, hanem kötelezővé kell tenni őket az EU-országokban.
A jelentést teljes egészében elfogadták, beleértve 48 kompromisszumos módosítást is, amelyek közül több heves reakciókat váltott ki a mezőgazdasági közösség részéről.
Egyik ilyen módosítás a növényvédő szerek, tápanyagveszteségek és műtrágya csökkentési céljainak "kötő erejének" hangsúlyozása. Különösen a környezetvédelmi intézkedések mezőgazdasági politikába való „kötelező beépítése” vált ki heves ellenállást az agrár EU-országok és mezőgazdasági szervezetek részéről.
„A nagyüzemi istállók bezárása és az állatállomány csökkentése az állattenyésztésben óriási klímaeredménnyel jár, jót tesz a természetnek, egészségünknek és az állatoknak is. Ez áttörés, hogy az Európai Parlament többsége ezt most felismeri és valóban cselekedni akar az egészségesebb élelmiszerrendszer megteremtése érdekében,” mondta Hazekamp.
Hazekamp jelentése továbbá a növényvédőszer-használat csökkentését szorgalmazza. Az Európai Bizottság korábban jelezte ambícióját, hogy 2030-ig 50%-kal csökkentse a mezőgazdasági vegyszerek használatát. Ez a csökkentés kötelező kell legyen, áll a Hazekamp-jelentésben. Emellett az EU-nak szigorúbbnak kell lennie a méreganyagok engedélyezésénél.
A vita hétfőn zajlik, kedden szavaznak a határozatról, és szerdán délelőtt hozzák nyilvánosságra az eredményt. Ezt követően az Európai Bizottság 2024-ig számos törvényjavaslatot terjeszt elő az élelmiszerlánc fenntarthatóságának európai törvényekké alakítására.
Az Európai Parlament Hazekamp kezdeményező jelentésében tett ajánlásai nem kötelező érvényűek, de a parlamentnek – akárcsak a 27 EU-országnak – jóvá kell hagynia a végső törvényjavaslatokat. Ennek következtében az Európai Bizottságnak figyelembe kell vennie az ajánlásokat, ha az EP többsége támogatja őket.