Az új európai biztosi meghallgatások előestéjén Ursula von der Leyen leendő elnök az elmúlt napokban háttérben néhány adminisztratív szempontból kicsinek, ám politikailag kényes változtatást hajtott végre.
A szociáldemokraták frakcióvezetője, Iratxe Garciá ma reggel Brüsszelben bejelentette, hogy Von der Leyen elfogadta az S&D egyes korábbi kívánságait és kéréseit. Úgy tűnik, hogy kereszténydemokrata és liberális koalíciós frakcióik is hozzájárultak ehhez.
Így most megváltozik a leendő uniós biztos, Margaritis Schinas feladatkör-leírása. A görög alelnök „Európai életstílusunk védelme” átfogó feladatát töltené be, amely magában foglalná az európai menekültügyi politika irányítását is.
Azonnal kritikák érték Von der Leyent, mert a „védelem” megfogalmazással azt a benyomást keltette, mintha a migránsokat fenyegetésnek tekintené. Az is azzal vádolták, hogy ez a megfogalmazás viszonzás lehet a kelet-európai konzervatívoktól az ő megválasztásakor kapott támogatásért.
Különösen az európai parlamenti szociáldemokrata frakció szeptemberben követelte, hogy változtassák meg a görög biztos Schinas feladatkörét. A „védelem” szó helyett most az „európai életstílusunk előmozdítása” szerepel a feladatkörben.
Von der Leyen még két másik változtatást is végrehajtott, mindkettőt új szociáldemokrata uniós biztosok portfóliójában. A 28 éves litván biztos, Virginijus Sinkevičius (Környezet és óceánok) feladatköréhez a „Halászat” is hozzáadódik. Két héttel ezelőtti meghallgatásán világossá tette, hogy meg kívánja tartani a jelenlegi szigorú európai halászati kvótákat.
És a centrumbaloldali luxemburgi biztos, Nicolas Schmit (Munkahelyek) „Szociális jogokat” kap hozzá. A szociáldemokraták már a tárgyalások kezdetétől egyértelművé tették, hogy a munkavállalói jogokat, a szociális biztonságot és a foglalkoztatást egy portfólióban szeretnék tartani.
Ezekkel a módosításokkal a szociáldemokraták erősítették befolyásukat az európai döntéshozatali folyamatban, nemcsak hagyományos politikaterületeiken, hanem a fenntarthatóság, a környezetvédelem és a gazdaság területén is. Ezzel szemben azonban egyelőre semmiféle garancia nincs az új uniós politika finanszírozására.
Tekintve, hogy továbbra sem ismert, valóban kilép-e Nagy-Britannia az EU-ból (ez jelentős bevételi forrás kiesésével járna), nem csupán a többéves pénzügyi keret még nincs elfogadva, de politikai döntések sem születtek a jelentős átfogó változtatásokról. Így az állam- és kormányfők, valamint miniszterek hónapok óta vitatkoznak a mezőgazdasági támogatások csökkentéséről.
A politikailag érzékeny és jelentős, különösen nagy pénzügyi vonzatú döntéseket ezért Brüsszel és az államok polgárai a lehető leginkább a jövő év elejére tolják el. Mivel a „legeredményesebb” Brexit-halasztás január végén lejár: ekkor végre tudni fogjuk, hol tartunk a britekkel – sóhajtanak fel az optimista uniós politikusok.