Egy fontos elem, hogy a „biztonságosnak” tekintett országokból érkező kérelmek gyorsabban elbírálhatók és elutasíthatók lesznek. Az elképzelés az, hogy így lerövidülnek az eljárások. Ez vonatkozik többek között Bangladesből, Kolumbiából, Egyiptomból, Indiából, Marokkóból, Tunéziából és Koszovóból érkező kérelmezőkre.
Az, hogy pontosan mit jelent a „biztonságos”, és milyen gyakran lehet a „biztonságos országok” listáját időközben módosítani, még nem világos.
Szerepet kap majd az is, hogy hová lehet valakit „ideiglenesen” továbbirányítani a menedékkérelem elbírálásának várakozási ideje alatt. Ez olyan tervet jelent, amely szerint a kérelmezőket az EU-n kívüli, biztonságosnak tekintett országba küldhetik, még akkor is, ha az nem az illető származási országa.
Azonban a kritikusok szerint még nem tisztázott, hogy miként fogják ellenőrizni, hogy az illető valóban védelmet kap-e ebben az ideiglenes befogadó országban.
A most az uniós miniszterek és politikusok által megszavazott javaslat másik eleme a visszatérés: az oltalmazásra nem jogosult személyek gyorsabb kitoloncolása. Az Európai Bizottság szerint az elutasított menedékkérők négyötöde nem tér vissza a saját országába a döntést követően. Ezen a helyzeten kell változtatni a tervek szerint.
Ennek érdekében szigorúbb eszközök várhatók, például a hosszabb ideig tartó őrizetbe vétel a távozásig, szigorúbb vagy hosszabb beutazási tilalmak és új kötelezettségek az iratok nélküli távozóknak. Az ilyen helyzeteknél érvényes garanciákról és az ellenőrzés megszervezéséről azonban a kritikusok szerint még nincs döntés.
Az emberi jogok és a jogvédelem ismét visszatérő vitatéma. Aggályokat fogalmaznak meg a fogva tartás, a kitoloncolás és az EU-n kívüli országokba irányítás kapcsán, miközben hangsúlyozzák, hogy a jogokat tiszteletben kell tartani. Egyes pontokon még hiányzik a pontos magyarázat arra, hogy ezeket a gyakorlatban hogyan valósítják meg.
A bevándorlási csomag politikailag megosztó: a centrumjobboldali és konzervatív frakciók támogatására radikális vagy szélsőjobboldali pártok szavaztak, ami liberális és centrumbaloldali frakciók részéről kritikákhoz és „jobbközép szövetség” vádakhoz vezetett. Ugyanakkor a támogatók hangsúlyozzák, hogy szigorúbb politika szükséges a migráció jobb kezelése érdekében.
Az uniós országok még nem jutottak megegyezésre a legfontosabb új elemről: a 27 EU-tagállam között a befogadott menedékkérők elosztásáról. Néhány uniós tagállam nem kíván átvenni más uniós országokból menedékkérőket. Ebben az esetben az ilyen megtagadók hozzájárulást kell, hogy fizessenek a menedékkérők ellátásához azokban az országokban.