A helyzet komolyságát az európai parlamenti képviselők szerdán egy jelentésben világították meg az EU 2024 és 2025 közötti alapjogairól. Ezek az EU Szerződésében és az EU Alapjogi Chartájában vannak rögzítve.
A jogsértések és visszaesések miatti aggodalmak számos területen jelen vannak. Az EP szerint egyre több uniós ország saját maga értelmezi a Chartát, ami egyenlőtlenségekhez vezet. A migráció és menedékjog területén az európai parlamenti képviselők felszólítják az uniós országokat, hogy tartsák be az EU migrációs paktumát. Ebben az emberi jogok központi szerepet kapnak.
Dezinformáció
A strasbourgi Parlament aggódik a dezinformáció, a külföldi beavatkozás és a választások manipulálása miatt is. Az Európai Parlament hatékony végrehajtást sürget a Digitális Szolgáltatási Rendelet, a mesterséges intelligenciáról szóló rendelet és a politikai reklámokra vonatkozó szabályok terén,
Promotion
Ezen túlmenően az erőszak, gyűlölet és megkülönböztetés nők ellen az EU értékeinek megsértései, ami miatt szintén aggódik az EP. A Parlament ezért azt javasolja, hogy a femicídiumot – nők elleni gyilkosságot – ismerjék el külön bűncselekményként. A nők és az LMBTQI+ közösség jogai visszaesnek.
Védelmezők
Az EP szerint az emberi jogok védőit és civil szervezeteket védeni kell. Ugyanis egyre gyakrabban szembesülnek jogi és pénzügyi korlátozásokkal, valamint rágalmazási kampányokkal, megfélemlítéssel és kriminalizálással. Ezért fenntartható európai uniós finanszírozást kell kapniuk, mondják a képviselők. Gyors reagálási mechanizmust is létre kell hozni a veszélyeztetett szervezetek számára.
Rasszizmus
Az európai parlamenti képviselők szerint a sérülékeny embereket és csoportokat jobban védeni kell. Felszólítanak intézkedésekre a strukturális rasszizmus ellen, a jogegyenlőségi jogszabályok jobb végrehajtására, a horizontális antidiszkriminációs irányelv elfogadására, valamint a fogyatékkal élők jobb védelmére.
A holland európai parlamenti képviselő Anna Strolenberg (Volt, Zöldek/EVA) a Jog-jelentés egyik szerzője. Azt mondja: „Egész Európában az összes sérülékeny csoport alapjogai nyomás alatt állnak, miközben ugyanakkor az emberi jogokért kiállókat elnémítják vagy akár üldözik.” Az alapjogokról nem lehet tárgyalni, mondja Strolenberg. A kérdés az, hogy az Európai Bizottság és az uniós országok is így gondolják-e.