Az Európai Unió kész lenne módosítani álláspontját a Brexit-tárgyalásokon folyó halászat kérdésében. A két fél közötti tárgyalások hónapok óta elakadtak, többek között a halászatról vallott eltérő álláspontok miatt.
Egyesült Királyság a Brexit után szeretné ellenőrzését visszanyerni saját halászati vizei felett, és évente tárgyalni kívánna az EU-val a brit vizekhez való esetleges uniós hozzáférésről. Brüsszel eddig nem kívánta megváltoztatni a jelenlegi helyzetet, de most úgy tűnik, hogy ezt elengednék. Az EU már a jövő héten kompromisszumot keresne. Hétfőn kezdődik a két fél közötti új tárgyalási kör, amelyet kulcsfontosságúnak tartanak.
Ezen a héten Brüsszelben az Európai Parlament halászati bizottsága végleges állásfoglalást fogadott el az Egyesült Királysággal kötendő jövőbeni kereskedelmi megállapodásról. A Wageningeni Egyetem kutatói kiszámolták, hogy a holland halászok a teljes halászati fogásuk 38 százalékát veszítenék el, ha többé nem halászhatnának brit vizeken. Továbbá a holland halászok által kifogott összes hering 82 százaléka a brit részhez tartozó Északi-tengerről származik. A makrélánál ez az arány 62 százalék.
A Kereszténydemokrata Néppárt (CDA) európai parlamenti képviselője, Schreijer-Pierik rámutat a gazdasági realitásokra. „Az Európában kifogott hal közel 40%-át brit vizeken fogják, és fordítva a brit halászati termékek 70%-át az európai piacra exportálják. Halászati megállapodás hiányában nincs Brexit-megállapodás számunkra. A halászati ágazatot nem szabad elfelejteni ebben a nagy politikai játszmában” – mondta az Euractivnak.
Francia kereszténydemokrata kollégájával, François-Xavier Bellamy-val együtt a halászati bizottság nagy többségét a javaslataik mögé állították, amelyeket most a Brexit-tárgyalóknak terjesztenek elő.
„Lehetetlen megállapodást kötni az Európai Unió és az Egyesült Királyság között, ha nincs hosszú távú, kiegyensúlyozott halászati megállapodás, amely garantálja a kölcsönös hozzáférést a vizekhez, halászati területekhez és készletekhez” – hangsúlyozza Schreijer-Pierik.
„Megállapodás nélkül sok közvetlen és közvetett munkahely szűnik meg, és a parti térségek, továbbá a halászfalvak társadalmi-gazdasági szövetét károsítja. Mindkét fél érdeke, hogy mégis olyan kiegyensúlyozott megállapodás szülessen, amely biztosítja a kölcsönös hozzáférést a halászterületekhez és a halászati kvóták megosztását.”