Az Európai Parlament jóval több pénzt szeretne a védelmi kiadásokra, de ellenzi az EU megközelítését

Az EU 2027 utáni költségvetéséről szóló határozatában az Európai Parlament egy rugalmasabb és ambiciózusabb hétéves költségvetést szorgalmaz. A növekvő nemzetközi instabilitás és geopolitikai feszültségek, beleértve az Egyesült Államok világpolitikai visszalépését, az EP-képviselők szerint magasabb kiadásokat követelnek meg.

Az Parlament elismeri, hogy több pénzre van szükség többek között a védelemre, az Ukrajnában zajló háborúra, a gazdasági növekedésre és az éghajlatra. Azonban az EP-képviselők szeretnék, ha ezen többletkiadások nem mennének a szociális és környezetvédelmi politika vagy a meglévő EU-prioritások rovására. A megfigyelők kétségbe vonják, hogy ezt hosszú távon fenn lehet-e tartani.

Ugyanakkor az EP erős kritikát fogalmaz meg az Európai Bizottság által javasolt finanszírozási struktúrával kapcsolatban. Különösen azzal a tervvel szemben, mely szerint minden uniós országnak külön nemzeti beruházási tervet kellene kidolgoznia (hasonlóan a koronavírus-helyreállítási alapokhoz), több kifogás is felmerült. Az EP-képviselők szerint ez a modell nélkülözi a szükséges átláthatóságot és a parlamenti ellenőrzést.

Az EP nem elégedett továbbá az Európai Bizottság által javasolt Versenyképességi Alappal sem. 

Ezen felül a képviselők azt követelik, hogy az uniós forrásokhoz való hozzáférés továbbra is legyen összekapcsolva az alapvető európai értékek és a jogállamiság betartásával. Egy új feltételrendszer biztosítaná, hogy a tagállamok polgárai ne szenvedjenek hátrányt kormányuk politikája miatt.

A koronavírus-helyreállítási alap finanszírozásával kapcsolatban is vannak aggodalmak. Az EP szerint ezen adósságok visszafizetése nem mehet más uniós programok kárára. Ezért új bevételi forrásokra sürgetik az EU-t, és nem zárják ki a közös hitelfelvételt a határokon átnyúló kihívások kezelésére.

Az EU-tagországok is véleményt alkotnak majd a javasolt hétéves költségvetésről. Ezt követően kezdődnek meg az úgynevezett trilógus tárgyalások, amelyek során az uniós országok, Brüsszel és az Európai Parlament közös álláspontot próbálnak kialakítani.