A belépési tilalom az összes brüsszeli és strasbourgi helyszínre vonatkozik, ahol a legfontosabb viták zajlanak, valamint a luxemburgi titkárságra is.
Az Parlament szerint az intézkedés válasz az iráni hatóságok brutális fellépésére a tüntetőkkel szemben. Roberta Metsola elnök hangsúlyozta, hogy az Európai Parlament szolidaritását fejezi ki az iráni néppel.
A belépési tilalom mellett lehetséges új uniós szankciókról is tárgyalnak Irán ellen. Az Európai Unión belül további intézkedéseket fontolgatnak. Megemlítették, hogy a szankciókat kiterjeszthetik az elnyomásban, erőszakban és kivégzésekben részt vevő személyekre is.
Az Európai Bizottság szintén nyilvánosan reagált a helyzetre. Ursula von der Leyen bizottsági elnök elmondta, hogy az Európai Unió szorosan nyomon követi az iráni eseményeket, miközben az elnyomás fokozódik, és nő az áldozatok száma a tüntetők között.
A Bizottság szerint az EU az iráni nép oldalán áll szabadság és alapvető jogai érvényesítésében. A demokrácia és az emberi jogok támogatása az Európai Unió elkötelezettségének szerves részét képezi.
A Parlament szerdán elfogadta az éves jelentést a világ demokrácia- és emberi jogi helyzetéről. A globális helyzet romlik a növekvő geopolitikai feszültségek és az úgynevezett multilaterális rend új kihívásai közepette. Az uniós emberi jogi és demokrácia cselekvési tervet a változó helyzethez kell igazítani, állapították meg a képviselők.
Catarina Vieira holland európai parlamenti képviselő (ZöldBal-PvdA), a témában árnyékjelentésíró, megállapította, hogy világszerte aláássák a demokráciát és az emberi jogokat, többek között Iránban, Mianmarban, Szudánban és az Egyesült Államokban. „De nem vagyunk tehetetlenek: szankcionálhatjuk az elkövetőket, felelősségre vonhatjuk a kormányokat és vállalatokat a visszaélésekért. És a kereskedelempolitikánkat is bevethetjük és kell is bevetnünk az emberi jogok érdekében.” Felhívja a figyelmet, hogy nem szabad elfordítani a tekintetet.
Az Európai Parlament megállapítja, hogy a demokrácia és az emberi jogok elleni támadások világszerte növekednek. Az EU többéves költségvetésében ezért strukturálisan több pénzt kell fordítani demokráciára és emberi jogokra. Emellett az EU digitális jogszabályainak – mint a digitális szolgáltatásokról szóló törvény (DSA), a digitális piacokról szóló törvény (DMA) és a mesterséges intelligencia rendelet – hozzájárulásának egyértelműnek kell lennie a demokrácia és az emberi jogok védelméhez.
Különösen a hamis hírek és a deepfake-ek jelentenek nagy fenyegetést a demokráciára. Az európai képviselők felszólítják az EU-t, hogy védje a szabályokon alapuló nemzetközi rendet és a multilaterális együttműködést. Az EU eszközeit is felül kell vizsgálni és megfelelően finanszírozni kell.