Az iráni tüntetések 2025 utolsó hetében törtek ki, miután a rossz gazdasági helyzet miatti düh széles körben felszínre tört. Ami eredetileg szociális-gazdasági tiltakozásként indult, néhány napon belül nyílt ellenállássá vált az ország vallási vezetőivel szemben.

Az európai diplomaták és politikusok élesen reagáltak az erőszakra a tüntetőkkel szemben. Kifejtették, hogy a békés elégedetlenség kinyilvánítása jog, és a túlzott erőszak a tüntetőkkel szemben elfogadhatatlan.

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke többször kinyilvánította támogatását a tüntetők mellett. Méltatta a „bátor iráni népet” és kijelentette, hogy az uniós országok meghallják az ő hangjukat. Szerinte egyértelmű, hogy Iránban változás zajlik.

Metsola kijelentései diplomáciai feszültséget okoztak az iráni uniós képviselettel. Teheránból beavatkozásként minősítették az ő tüntetők melletti támogatását, amire Metsola nyilvánosan védte álláspontját, rámutatva az európai politikai szabadságokra.

További európai politikusok is csatlakoztak a kritikához. A német külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az erőszak a békés tüntetőkkel szemben nem igazolható, és felhívta az iráni hatóságokat nemzetközi kötelezettségeik teljesítésére.

Kaja Kallas uniós bizottsági tag rámutatott, hogy az iráni felvételek aránytalan és kemény fellépést mutatnak a biztonsági erők részéről. Hangsúlyozta, hogy minden erőszak a békés tüntetőkkel szemben elfogadhatatlan, és összefüggésbe hozta ezt az internet és a távközlés lekapcsolásával.

Több jelentés halottakról és nagy számú letartóztatásról számol be. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a számok eltérőek és függetlenül nem ellenőrizték őket. Az azonban biztos, hogy az elnyomás és erőszak visszatérő eleme a zavargásoknak.

A támogatások mellett kritika is hallatszik az európai visszafogottság miatt. Egyes politikusok úgy vélik, hogy a diplomáciai hallgatás már nem elég, és szigorúbb intézkedéseket sürgetnek az iráni rezsimmel szemben. Ursula von der Leyen bizottsági elnök például a múlt héten (közép-kelet-európai körútja során) alig ejtett szót a témáról.

A hiányzó elem az egységes és összhangzó európai fellépés. Nem minden vezető nyilatkozott nyilvánosan, annak ellenére, hogy a zavargások továbbra is fennállnak. Ezért még nem világos, mennyire kész Európa távolmenni az iráni eseményekre adott válaszában. Ez a január 19-i héten válhat egyértelművé, amikor az Európai Parlament Straatsburgban ülésezik.

IRAN

Az EU terrorszervezetként nyilvánítja az erős iráni Forradalmi Gárdát

Az Európai Parlament kizárja az iráni diplomatákat

Az EU terrorszervezetként nyilvánítja az erős iráni Forradalmi Gárdát

Az Európai Parlament kizárja az iráni diplomatákat

Az európai kritika élesedik az iráni erőszakkal szemben, de szankciók még nincsenek

IRAN

Az EU terrorszervezetként nyilvánítja az erős iráni Forradalmi Gárdát

Az Európai Parlament kizárja az iráni diplomatákat

Az EU terrorszervezetként nyilvánítja az erős iráni Forradalmi Gárdát

Az Európai Parlament kizárja az iráni diplomatákat

Az európai kritika élesedik az iráni erőszakkal szemben, de szankciók még nincsenek

Az európai kritika élesedik az iráni erőszakkal szemben, de szankciók még nincsenek