Az Európai Parlament és az Európai Bizottság szerdán megkezdi az első nyilvános politikai-parlamenti vitát arról, ami akár az EU többéves költségvetésének legátfogóbb közbenső felülvizsgálata is lehet.
A vita a második szakasza annak az uniós fordulatnak, miután februárban és márciusban az EU országainak miniszterei és kormányfői már megtették az első lépést, és jóváhagytak egy új típusú Marshall-segélyalapot. Az Európai Parlament most megnyitja az utat a Bizottság számára, hogy átdolgozzon minden meglévő uniós költségvetést.
Az EU 27 biztosának és Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek Brüsszelben adott magyarázata során bemutatják, hogyan kívánnak több százmilliárd eurót biztosítani a koronavírus-járvány gazdasági kárait helyreállító hatalmas alapra. Az első pénzügyi hatásokat valószínűleg egy hét múlva, május 20-án ismertetik. Ez lesz a harmadik szakasz a koronavírus szuperalap beemelésének vitafolyamatában az uniós költségvetésekbe.
Minden európai országot érintett a világjárvány, de jelentős különbségek fenyegetnek a gazdasági fájdalom és a fellendülés esélyei között. Görögország (-9,7 százalék a GDP-ből), Olaszország (-9,5 százalék), Spanyolország (-9,4 százalék) és Franciaország (-8,2 százalék) jóval súlyosabb visszaesést szenvednek el, mint például Németország (-6,5 százalék).
A számok továbbra is hivatalosan titkosak, de egy kiszivárgott jegyzet legfeljebb 2 billió eurós költségvetési javaslatról szól. Amint a költségvetéseket véglegesen összeállítják (és a biztosok beleegyeznek a folyó költségvetések megszorításaiba!), több milliárd euró fektethető be az európai gazdaság újraindításába.
Háttérben még vita folyik arról, hogy azok az országok, amelyek pénzt kapnak az ilyen koronavírus-alapból, azt ajándékként, támogatásként kapják-e, vagy kölcsönként, kamatot fizetve vagy anélkül. Az utóbbi esetben részben vissza kell fizetniük. Mások „örökös jelzálogokról vagy bérletekről” beszélnek.
A parlamenti Költségvetési Bizottság elnöke, a belga Johan Van Overtveldt (ECR) az „állami támogatások és kölcsönök” témájában elmondta, hogy szeretné, ha az alap bevételei és kiadásai egyensúlyt tartanának a szolidaritás és a felelősség között.
A május 20-i első több milliárdos finanszírozási bemutató (a 2020 és 2021-es költségvetésekben) egybeesik a sokat várt, kétszer halasztott EU-klímaterv, a Green Deal átfogó bemutatójával. A terv első tervezeteiben Frans Timmermans alelnök már világossá tette, hogy az EU-ban sok mindennek meg kell változnia, ha Európa tizenöt vagy húsz év múlva klímasemleges akar lenni. Ez radikális fordulatot jelent az energia- és nyersanyag-felhasználásban, a környezet- és légszennyezés csökkentésében, valamint más adók és támogatások terén.
Az Európai Bizottság ma délután Brüsszelben kijelentette, hogy a koronavírus-járvány sok országban okozott gazdasági károk nem akadályozhatják vagy gátolhatják a Green Deal megvalósítását, hanem éppen a Green Deal válhat motorjává és hajtóerejévé annak, hogy az EU országai gazdasági fejlődésük új pályára állíthassák.
Az Európai Parlament szerdán vitát folytat Von der Leyen bizottsági elnökkel erről az új javaslatról. Pénteken a Parlament szavaz egy határozatról, amely – a jelenlegi állás szerint – nagy többséggel lesz elfogadva. Ezenkívül szerdán a Parlament szavaz egy felhívásról is az Európai Bizottsághoz, hogy dolgozzon ki egy sürgősségi tervet. Ha a költségvetési tárgyalások meghiúsulnak vagy késnek, akkor garanciákat kell adni az uniós támogatásokra 2021. január 1. utáni időszakra.