Ezen a hétvégén Strasbourgban, az Európai Parlamentben ismét több száz uniós polgár vitázott egymással a 27 uniós országból az „Európa jövőjéről”. Köztük – akárcsak az eddigi két uniós polgári panelen – mintegy tíz holland résztvevő is volt. Ez alkalommal elsősorban az éghajlatváltozásról, a környezetről és az egészségről folyt a beszélgetés.
A „Klímaváltozás, környezet/egészség” nevű panel az éghajlatváltozás következményeivel, környezeti kérdésekkel és új egészségügyi problémákkal foglalkozott. Ezek a témák az agráriummal, közlekedéssel és mobilitással, energiával, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású társadalmakra való átállással is összefüggnek.
„Ha 2050-ben tisztább Európát szeretnénk hagyni (unokáinkra), akkor már mának meg kell kezdenünk saját viselkedésünk megváltoztatását. Ebben az EU is jó példát mutathatna” – jegyezte meg a holland Marieke Lopers (Smilde-i lakos) az ülés plenáris részében elmondott beszédében.
Vegyszeripari változásmenedzserként azt javasolta vendéglátóinak, hogy az Európai Parlament üzemi éttermében a vegetáriánusoknak ne kelljen külön kéréssel élniük az étlapon, hanem a vegán étel legyen alapértelmezett, a húsevők pedig külön kérjék a húst.
Továbbá a konferencia résztvevőit sem kellene automatikusan busszal szállítani a szállodából a parlamentbe. Megjegyezte, hogy a legtöbben simán meg tudnak tenni egy negyedórás sétát, és ha nagyon kell, kérhetnének buszszállítást.
Lopers, két iskolás gyermek anyjaként, az oktatás fontosságára is felhívta a figyelmet. „Az számít, mi a megszokott és mi a kivétel. A viselkedésváltozás magunkkal kezdődik. Ezzel az iskolákban már el is lehet kezdeni. Nézze csak meg, Norvégiában vagy Lengyelországban mennyire természetes, hogy a gyerekek hetente egyszer a falunagyságban ismerkednek a növekedéssel és virágzással, emberek és állatok életével.”
Szerinte az EU nyugodtan leállíthatná azokat a millió eurós reklámkampányokat, amelyek a húsfogyasztás népszerűsítését célozzák. Az egyezményekben és a mezőgazdaságban is szigorúbban kellene fellépnie az EU-nak.
„Miért importálunk millió kilogramm szóját állati takarmánynak a világ másik feléről, tenyésztünk és hizlalunk néhány hektár holland területen állatokat ezzel, majd ezeket ismét állatként vagy húsként exportáljuk a világ másik végére? Gondolja csak át, mennyi üzemanyagba, energiába és környezetszennyezésbe kerül ez!”
Lopers szerint az európai ügyekről folyó vitákban túl gyakran az első szempont a pénz és a pénzügyi költségek. Véleménye szerint előbb azt kellene nézni, mennyire szennyező vagy pazarló egy tevékenység. Túl sok környezetszennyező magatartásnak nincs árcédulája.
„Ez vonatkozik azon gyenge uniós országoknak nyújtott pénzügyi támogatásra is: nem pénzzel, hanem tudással és szakértelemmel kellene segítenünk őket. Ebben Hollandia is profitálhatna. A támogatásnak csak harmadik vagy negyedik opcióként kellene szerepelnie” – jegyezte meg.
Lopers párhuzamot vont a fejlesztési segélyekről hallott ismert érveléssel: a szegényeknek nem halat kell adni, hanem horgászbottal kell őket ellátni és megtanítani horgászni...
Az Európa jövőjéről szóló konferencia idén tavasszal indult és 2022 tavaszáig tart. A véleménynyilvánítási folyamat szervezése az Európa jövőjéről szóló konferencia kezében van, amelyben politikusok képviselik az EP-t, az EB-t és az uniós országokat. Emellett több uniós ország – köztük Hollandia – elkészítette a maga „EU-jövőképét”.
A "Kijk op Europa" nevű polgári párbeszéd keretében minden holland lakos megoszthatja elképzeléseit Európa jövőjéről. A „Kijk op Europa” a holland Külügyminisztérium kezdeményezése és az Európa jövőjéről szóló konferencia része. Az Európai Unió lakóinak ötleteit az egész unió jövőjét érintő tervek készítéséhez használják fel.