A Europe’s Environment 2025 jelentés sötét képet fest. Bár az üvegházhatású gázok kibocsátása 1990 óta 37 százalékkal csökkent, és a megújuló energia aránya 2005 óta megduplázódott, a környezet általános állapota „nem megfelelő”. A biodiverzitás tovább csökken, és a védett élőhelyek több mint nyolcvan százaléka rossz állapotban van. Az európai talajok 60–70 százaléka is romlott állapotú.
Az EEA szerint a nyomást elsősorban a nem fenntartható termelési és fogyasztási minták okozzák, különösen a mezőgazdaságban és az élelmiszerrendszerben. Európában csak 37 százaléknyi felszíni víz van jó ökológiai állapotban. A tiszta víz hiánya már a lakosság egyharmadát és az európai területet érinti.
Ráadásul Európa kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a világátlag. Ennek következményei egyre láthatóbbak az extrém időjárási jelenségekben, árvizekben, aszályokban és erdőtüzekben.
1980 és 2023 között az EU gazdasági veszteségei meghaladták a 700 milliárd eurót, míg önmagában a 2021–2023 közötti időszak több mint 160 milliárd eurós kárral járt. 2022-ben becslések szerint 70 000 ember halt meg hőhullámok miatt.
Az ügynökség figyelmeztet arra, hogy az éghajlatváltozás és a környezeti degradáció közvetlen fenyegetést jelentenek Európa versenyképességére. A gazdaság erősen függ a természeti erőforrásoktól, miközben azok minősége romlik. Az élelmiszerellátás és az ivóvízellátás életfontosságú ágazatainak ellenálló képességének fenntartásához jobb föld- és vízgazdálkodás szükséges.
A jelentés hangsúlyozza, hogy a Zöld Megállapodás intézkedései (az előző EU Bizottság programja) kulcsfontosságúak a további romlás megelőzésében. Az Európai Parlamentben azonban több konzervatív és jobboldali frakció az utóbbi időben a szabályok visszafordítását szorgalmazza, különösen a mezőgazdaság és az energiaszektor területén. A Környezetvédelmi Ügynökség szerint a környezetvédelmi törvények gyengítése inkább növelné a gazdasági és társadalmi kockázatokat.
A negatív trendek ellenére az EEA néhány világos pontot is lát. Javult a levegő minősége, nőtt az energiahatékonyság, és terjed a körkörös gazdaság. A megújuló energiaforrások 2023-ban több mint a negyedét adták az Európai Unió teljes energiafogyasztásának. Ez növeli annak esélyét, hogy az EU 2050-re klímasemlegessé válhat, amennyiben a jelenlegi politika folytatódik.
Az ügynökség szerint az EU-nak ragaszkodnia kell fenntarthatósági céljaihoz, és el kell kerülnie a környezetvédelmi politika megszorítását. Ellenkező esetben a kontinens visszafordíthatatlan ökológiai és gazdasági hanyatlással nézhet szembe. „Amit ma teszünk, az formálja a jövőnket” – mondta Leena Ylä-Mononen, az EEA igazgatója a jelentés bemutatásakor.