Ebben a többéves pénzügyi keretben (MFK) az Európai Bizottság jelentős eltolódást javasol az aktuális EU-költségvetések és pénzügyi források között. Ezt a 27 EU-tagállam szakminisztereinek és az Európai Parlamentnek az elkövetkező hónapokban kell elfogadnia.
Az Európai Unió prioritásai az erősebb védelempénzügyi kiadások és az aktívabb iparpolitika felé tolódnak el. Ennek következtében a környezetvédelmi és klímaprogramokra jutó források nyomás alá kerülnek. Ez megkérdőjelezi, hogy a megállapodott célok – a jelentős üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésében – egyáltalán még elérhetők-e.
Az EU évek óta erősen törekszik a kibocsátás csökkentésére. Az új hangsúly a Védelem és az ipari önállóság irányába azonban hátrányosan érinti a klímapolitikát. Szakértők figyelmeztetnek, hogy emiatt nem lesz teljesíthető a kibocsátás felére csökkentése a következő tizenöt évben.
Ezzel egy időben azonban a lápok megőrzése és helyreállítása magasabb prioritást élvez az európai napirenden. A folyóvölgyek és partvidékek vízben tartása jelentős mennyiségű szén-dioxid megkötését teszi lehetővé és gátolja a tőzegképződést. Kritikák azonban megjegyzik, hogy ezt a megközelítést még nem dolgozták ki alaposan tudományosan. Ezért a tényleges hozzájárulás a klímacélokhoz bizonytalan marad.
Jelenleg Finnországban, Lengyelországban és a Balti államokban tervezik, hogy nagy erdős és természetes területeket árasztanak el vízzel Oroszországgal határos területeken. Ezek a térségek egy esetleges katonai fenyegetés esetén természetes gátként szolgálnának a tankok ellen.
Dániának nemrégiben az Európai Bizottság engedélyezte, hogy több mint 626 millió eurót fordítson új erdők telepítésére. Ezáltal több tízezer hektár mezőgazdasági földterület, főként a tejtermelő ágazatból, természetvédelmi területté alakul át.
A dán kormány, a vállalkozói szféra és az önkormányzatok az elmúlt években átfogó háromoldalú átmeneti tervet dolgoztak ki a dán vidékre, valamint az intenzív dán mezőgazdaságra és állattenyésztésre vonatkozóan.
Ebben nem azt fogalmazták meg, hogy mit nem akarnak az érintettek, hanem azt, hogy mit szeretnének együtt. Ez az egyik legnagyobb természetvédelmi projekt Európában az utóbbi években.
A dán tervek jóváhagyása azt mutatja, hogy Brüsszel már nem tekinti a facsemeték telepítésére és természetvédelmi helyreállításra adott támogatásokat piaci torzításnak. Korábban az ilyen támogatásokat gyakran versenytorzításnak tartották a mezőgazdaság és más ágazatok között. Most azonban a természetvédelmet a klíma- és környezetvédelmi stratégia elengedhetetlen részének tekintik, még ha a költségvetés szűkösebb is lett.
Nemzetközi szinten erősödik az elismerés, hogy a vizes élőhelyek kiemelten fontosak. Helyreállításuk nemcsak a CO2-kibocsátás csökkentésében segít, hanem a biodiverzitás védelmében is. Jelentések hangsúlyozzák, hogy az európai országok még mindig le vannak maradva a természetvédelmi helyreállításban, például az eltűnt lápok visszaállításában.
Az Európai Bizottság egyre gyakrabban hangsúlyozza, hogy az EU-tagállamok környezetvédelmi és klímatámogatásokat használhatnak mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazataik támogatására, feltéve, hogy ezek az ágazatok hajlandók elfogadni a „szektoridegen” támogatási feltételeket is.