Az Európai Parlament Mezõgazdasági Bizottsága csütörtökön Frans Timmermans alelnökkel, az Európai Bizottság egyik alelnökével tárgyalja, hogyan tehető fenntarthatóbbá az európai mezőgazdaság a koronavírus-járvány után. Ez az első alkalom, hogy a Mezõgazdasági Bizottság Timmermansot kérdezheti meg még nem nyilvánosságra hozott terveiről.
Az online vita valószínűleg elsősorban a mezőgazdasági ágazatok jövőbeli pénzügyi támogatására fog fókuszálni. Egyes európai parlamenti képviselők azzal érvelnek, hogy a mezőgazdasági ágazatot be kellene vonni a koronavírus miatti hatalmas helyreállítási alapba; mások „biztonságosabbnak” tartják a meglévő költségvetések megtartását a jelenlegi Közös Agrárpolitika (KAP) keretében.
Azonban az EU-biztosok, a miniszterek és a kormányfők még egyáltalán nem értettek egyet ezzel a helyreállítási alappal kapcsolatban. Timmermans korábban bejelentette az új Környezetvédelmi és Klímapolitikát („Green Deal”), amely miatt a mezőgazdasági ágazatnak is új, fenntarthatóbb és környezetbarátabb termelési követelményeknek kell megfelelnie.
Az Európai Bizottságnak azonban napjainkban, a „korona utáni időszakban” minden korábbi tervet felül kell vizsgálnia (értsd: csökkentenie kell) hogy több száz milliárd eurót szabadíthasson fel a gazdasági helyreállításhoz és a vállalkozások támogatásához. Emiatt Timmermansnak nemcsak a farmtól az asztalig (F2F) programját kell elhalasztania vagy módosítania, hanem az is előfordulhat, hogy az elkövetkező években klíma- és környezetvédelmi feltételek kapcsolódnak majd az európai (korona)helyreállítási támogatásokhoz. Ennek köszönhetően a Green Deal feltételei részévé válhatnak egy európai koronaválságból adódó mentőövnek számos iparág és ágazat számára több EU-tagállamban.
Korábban ezen a héten a Balti-államok három mezőgazdasági szervezete – Észtország, Lettország és Litvánia – felszólította az Európai Bizottságot, hogy kapcsolja össze az új közös agrárpolitikát (KAP) a koronavírus-járvány után létrehozandó hatalmas helyreállítási alapokkal. A balti gazdák azt javasolják, hogy az új többéves pénzügyi keretet (2021-2027) használják fel az EU gazdaságainak erőteljes és igazságos helyreállítására a járvány után, ahogy azt a lett Farmers’ Assembly gazdálkodói szervezet is hangsúlyozza.
A balti gazdák úgy vélik, hogy a helyreállítási intézkedéseknek végre véget kell vetniük az EU-ban régóta fennálló egyenlőtlenségeknek a gazdák között. Felhívják a figyelmet arra, hogy az Északi-tengertől három kelet-európai állam, amelyek 2004-ben csatlakoztak az EU-hoz, a legalacsonyabb közvetlen kifizetéseket kapják, amelyek nagyjából a más EU-országok gazdái által kapott átlagos kifizetések felét teszik ki. Ezek a kifizetések a levél aláírói szerint helytelen termelékenységi számításokon alapultak, amelyeket a balti gazdák esetében készítettek még az EU-csatlakozás előtt.