Az Európai Parlament múlt héten egy nem kötelező érvényű határozatban foglalt állást Grúzia demokratikus helyzetének súlyos romlásáról. Ebben megemlítik a legutóbbi 'külföldi befolyásokról' szóló törvényt, a tüntetők elleni elnyomást, valamint az ellenzéki képviselők megfélemlítését. Ezek a fejlemények állítólag szöges ellentétben állnak az európai értékekkel és normákkal.
A grúz miniszterelnök, aki korábban már elfogultnak nevezte az európai kritikákat, a határozatot „szégyenletesnek” és „elfogadhatatlannak” titulálja. Kobasvize szerint semmiféle elnyomásról vagy a demokratikus szabályoktól való eltérésről nincs szó. Állítása szerint az európai intézmények beavatkoznak Grúzia belügyeibe.
Közben Grúzián belül egyre nő a szakadék az európabarát Salome Zurabishvili elnök és a jelenlegi hatalmon lévő, Grúz Álom nevű párt között, amely mostanság erősebben Oroszország felé orientálódik. Ez a Moszkva-párti hozzáállás növekvő feszültségekhez vezet, miközben a lakosság jelentős része továbbra is európai orientációra törekszik.
Grúzia hivatalosan kérte az EU-tagságot, ám a csatlakozási folyamat nehézkesen halad. Bár az ország tavaly megkapta a jelölt állam státuszát, a tényleges csatlakozás még messze van. A kérvény ráadásul le van választva három nyugat-balkáni országnak a hozzávetőlegesen egy időben benyújtott tagsági kérelmeiről.
Ezzel szemben az Európai Unió Ukrajna és Moldova gyorsított csatlakozását szeretné elérni. Az egyre növekvő orosz fenyegetés miatt Brüsszel stratégiai prioritásként kezeli ezen két ország gyors integrációját. Grúziát ezzel szemben egyelőre távolabb tartják, többek között a jelenlegi hatalom iránti bizalom csökkenése miatt.
Az Európai Parlament határozatában ezért nem csupán Grúzia helyzetét ítélik el, hanem konkrét intézkedéseket is javasolnak. Felszólítanak például személyes szankciók bevezetésére olyanokkal szemben, mint Bidzina Ivanisvili, a gazdag üzletember, akit a kormánypárt befolyásos alakjaként tartanak számon. Más politikusok és üzletemberek is célpontjai lehetnek az esetleges uniós szankcióknak, akik a pro-orosz irányvonalat támogatják.
Így a grúz–EU közötti feszültségek tovább növekednek. Míg Brüsszel aggódik az ország autoriter gyakorlatok felé való sodródása miatt, a grúz kormány saját útját követi. Ez az álláspont nemcsak a gyors uniós csatlakozást veszélyezteti, hanem alááshatja a nemzetközi partnerek bizalmát is az ország stabilitásában.