Egy Németország és Olaszország közös lobbi tevékenysége új lendületet adott az uniós tilalomról szóló vitának. Egy közös memorandumban mindkét ország azt javasolja az Európai Bizottságnak, hogy 2035 után engedélyezzék a tiszta, környezetbarát üzemanyagokkal működő autókat. Ez azt jelentené, hogy az új dízel- és benzinautók tiltva lennének. Ez a lépés nyílt együttműködést jelez Berlin és Róma között, akik eddig külön utat jártak.
Az Európai Bizottság bejelentette, hogy még idén felül kívánja vizsgálni a 2035-ös tilalmat, egy évvel korábban, mint tervezték. Ez annak kiderítésére szolgál, hogy a terv megvalósítható marad-e, miközben az elektromos autók iránti kereslet stagnál, és az európai autógyártók veszélybe kerülnek a kedvező áru ázsiai elektromos autók importjának versenyében. Ez ismét vitássá teszi a 2022-ben (a korábbi VDL-1 Bizottság által) a Zöld Megállapodás fontos részeként bevezetett benzinautó-tilalom jövőjét.
Ursula von der Leyen bizottsági elnök nemrég hangsúlyozta, hogy „a jövő elektromos”, ugyanakkor teret adott a gyakorlati módosításokra. Kis, megfizethető, Európában gyártott elektromos autók mellett érvel. A Bizottság hivatalosan kitart a tilalom mellett, de a fellépés hangvétele észrevehetően pragmatikusabbá vált.
Az európai autógyártók is fokozzák a nyomást. Az iparági szervezet lazítaná a szabályokat, helyet adva a hibrid autóknak, amelyek új, környezetbarát szintetikus üzemanyagokon működnek. Ebben az esetben a jelenlegi belső égésű motorok jelentős része változatlan maradhatna.
A német, francia és olasz autógyártók szerint a jelenlegi kritériumok („csak elektromos”) a fennmaradásukat veszélyeztetik. Ez az üzenet egyre nagyobb támogatást kap az Európai Parlamentben, ahol az EVP a „realista klímapolitika” szószólójává lépett elő.
Az Európai Parlament kereszténydemokrata frakciója, a legnagyobb politikai csoport, szintén a 2035-ös tilalom enyhítését szeretné. Manfred Weber vezetésével a párt követeli a büntetések eltörlését azon gyártók számára, akik még idén túl szennyezik a levegőt. Weber szerint a belső égésű motorok fokozatos megszüntetése „hiba”.
Németország gazdasági helyzete mostanában borús. Az autóipar, amely még mindig az ország legfontosabb iparága, csökkenő nyereségek, a kínai verseny és magas amerikai importvámok miatt szenved. Több tízezer munkahely szűnt meg olyan vállalatoknál, mint a VW, Mercedes, BMW és Bosch. Még további tízezrek vannak veszélyben. A foglalkoztatással kapcsolatos aggodalmak fokozzák a politikai nyomást Berlinre.
Friedrich Merz kancellár pragmatikus irányvonalat követ. Kormánya meghosszabbította az elektromos autók adókedvezményét és új ösztönzőket dolgoz ki a közép- és alacsony jövedelműek számára. Egyidejűleg Berlin több rugalmasságot követel az uniós szabályokban Brüsszelben, hogy levegőt adjon az iparnak.
Miközben Von der Leyen bizottsági elnök arra ösztönzi az ipart, hogy olcsó, kis méretű elektromos városi autókat gyártson, Merz azt szeretné, hogy a nagyobb luxusautó kategóriák (BMW, Porsche, Volkswagen) megkapják az esélyt és az időt a hibrid autókra való átálláshoz, így a belső égésű motorosak is beleértve.
A német koalíción belül ez az álláspont ütközik. A CDU- és CSU-miniszterek a tilalom halasztásáért vagy módosításáért lépnek föl, míg az SPD-s tisztségviselők a fennálló megállapodások megtartását támogatják. A belső megosztottság megnehezíti az egységes kormányzati álláspont kialakítását, de a változásért szóló hangok egyre hangosabbak.
A gazdasági adatok alátámasztják az ügy sürgősségét. Több forrás szerint egy év alatt több mint 50 000 munkahely szűnt meg a német autóiparban, miközben további 90 000 munkahely veszélyben van. A gyártók emelkedő költségekkel, csökkenő kereslettel és nemzetközi versennyel küzdenek. Sokak számára a 2035-ös szabály a klímatörekvések és az ipari túlélés közötti szélesebb dilemmát szimbolizálja.