Egy régóta várt európai gazdasági helyreállítási terv bemutatását, amely a módosított többéves költségvetés része, a hónap végéig elhalasztották. A 27 európai biztos és az uniós országok még nem értek egyet a tervekkel, a bevételekkel és a kiadásokkal kapcsolatban.
Az uniós tisztviselők nehézségekbe ütköznek az EU tagállamok egymással ütköző elképzeléseinek összeegyeztetésében, ahogy az az Európai Parlamentben kiderült. Ott Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke beszélt egy korona-helyreállítási alap szükségességéről, és arról, hogyan kell azt finanszírozni.
Az uniós vezetők arra kényszerítették az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy olyan tervet, amely áthidalja Észak-Európa takarékos és a déli országok kétségbeesett koronaválság miatti kiadásainak ellentétes céljait. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán az EP-képviselőknek azt mondta, hogy egy „ambiciózus” terven dolgozik, noha úgy véli, hogy az EU országai nem adják meg hozzá a szükséges forrásokat.
Promotion
Von der Leyen nem nevezett meg konkrét összeget, de elmondta, hogy a terv az EU rendes költségvetéséhez kapcsolódna, és részben a bizottság pénzügyi piacokon történő hitelfelvételével finanszíroznák. Ennek a tervrésznek a célja, hogy megfeleljen az olyan önkéntesen „takárékosoknak” nevezett államok, köztük Hollandia heves tiltakozásának, amelyek nem akarják, hogy Brüsszel nagyobb hitelfelvételi jogköröket kapjon.
Az Európai Parlament egy nem kötelező érvényű határozatban sürgette, hogy az új „helyreállítási és átalakítási alap” mérete elérje a 2 ezer milliárd eurót. Az alapnak „hosszú lejáratú helyreállítási kötvények kibocsátásával” kell finanszírozottnak lennie, és „kölcsönökből, támogatásokból, közvetlen befektetési kifizetésekből és saját tőkéből” fizetnének ki belőle. Az európai parlamenti képviselők szerint az uniós országoknak növelniük kellene hozzájárulásaikat, és az Uniónak magának is adókat kellene bevezetnie. Egyes EU-országok számára ez (még?) elfogadhatatlan.
Az Európai Bizottság már módosította az állami támogatási intézkedésekkel kapcsolatos szabályokat. Frans Timmermans uniós biztos korábban támogatta, hogy a koronaalapból nyújtott támogatások környezetbarát és fenntartható feltételekhez legyenek kötve. Végül európai szinten nem vezettek be kemény zöld feltételeket, bár az Európai Parlament és környezetvédelmi csoportok Brüsszelben erre sürgettek. Az viszont megengedett, hogy a vállalatok ne fizessenek osztalékot, ne vásároljanak vissza részvényeket, és ne oszthassanak ki bónuszokat, amíg EU-s koronatámogatásban részesülnek.