A beszéd egy olyan pillanatban hangzik el, amikor az Európai Unió olyan világ előtt áll, amelyben a régi szövetségek már nem magától értetődőek. Az Egyesült Államok egyre inkább saját érdekeit helyezi előtérbe, miközben a keleti határon Oroszország nyomása nő. Von der Leyen hangsúlyozza, hogy Európának új egyensúlyt kell találnia: most vagy soha.
Az EU egy olyan kereszteződés előtt áll, ahol teljesen önállóvá kell válnia, miután évtizedeken át a Egyesült Államoktól függött gazdasági és katonai NATO-együttműködésben, ám most – a nyugati fronton – olyan Egyesült Államokkal szembesül, amely saját érdekeit helyezi előtérbe és teszi az irányadóvá.
Ezzel szemben az EU-országokat az egyre növekvő orosz katonai agresszió fenyegeti nyugati irányba – a keleti fronton –, amely új vasfüggönyt hoz létre. Putyin is a „Make Russia Great Again” jelszót hirdeti.
Von der Leyen szerint most van itt az idő, hogy megerősítsük az Uniót, mielőtt egy új geopolitikai valóság ismét alávetett helyzetbe kényszeríti az EU-országokat. Felhívja a figyelmet, hogy az EU az elmúlt évtizedekben gyakran támaszkodott az amerikai biztonsági garanciákra. Ez a magától értetődőség megszűnt, és már nem lehet az európai politika alapja, mondja a német volt védelmi miniszter.
Ugyanakkor Oroszország Ukrajna elleni háborúja folyamatos próbára teszi az európai egységet. A Kreml megsérti a nemzetközi jogot, és kész aláásni a diplomáciát. Von der Leyen korábbi beszédeiben ezt az erőszakot önkényesnek és veszélyesnek nevezte, ezt az üzenetet ma is meg fogja ismételni.
Ezért központi jelentőségű az európai védelmi ipar megerősítése. Von der Leyen hangsúlyozza, hogy több száz milliárd eurót szánnak a többéves költségvetésből egy saját katonai alap megteremtésére. Szerinte az Uniónak nincs luxusa a halogatásra: csak egy közös megközelítés kínálja a szükséges ütőképességet, ezt szögezi le az Európai Parlament habozóinak és vonakodóinak.
Hiszen valóban vannak kételyek az EP-ben és az EU-országok között. Egyes politikusok attól tartanak, hogy „Brüsszel” túl nagy hangsúlyt fektet a katonai megoldásokra, és túl keveset a diplomáciára és az együttműködésre. Mások attól tartanak, hogy a védelmi projekt megosztottságot okozhat a különböző érdekeiket képviselő országok között, amint azt az EU történelme évtizedek óta mutatja.
Von der Leyen ezt a kritikát az önállóság tágabb értelmére hivatkozva szeretné elhárítani. Nála nem csupán a védelem a fontos, hanem saját (szél- és napenergia) energia-biztonság, ipari ütőképesség és technológiai függetlenség is. Látásmódja szerint mindezeknek a területeknek össze kell olvadniuk, hogy ellenállóvá tegyék az Uniót a külső nyomással és a külső függőséggel szemben.
Von der Leyen szószólója egy nehéz feladatnak, amikor támogatást kell találnia egy megosztott Európai Parlamentben. A nacionalista és jobboldali szélsőséges EU-politikusok őt az Unió sebezhetőségének arcaként látják, ám ő maga olyannak mutatja magát, aki képes útirányt kijelölni a nagyobb elszántság és függetlenség felé. Hogy ezt a törekvést széles körben is osztják-e, ma Strasbourgban kiderül.
Ami biztos, hogy Von der Leyen világosan ki akarja hangsúlyozni az üzenetét: az Európai Unió egy kereszteződésnél tart. Ha a tagállamok most nem hoznak közös döntéseket, az Európa ismét egy olyan szerepbe kerülhet, ahol mások határozzák meg az irányt. Nála elérkezett az idő, hogy ezt megtörje.