A Bizottság javaslata szerint a talajnak az egész EU-ban 25 éven belül jó állapotban kell lennie. Ez nem egy kötelező irányelv lenne, de előírja a talajminőség rendszeresebb mérését. A legtöbb ország ezzel egyetért, ugyanakkor azt is állítják, hogy a talajállapot annyira változatos és eltérő, hogy nem lehet egyetlen olyan kritériumot meghatározni, amely megmutatná, mi számít "szennyezett" talajnak.
Az sem tisztázott még, hogy Brüsszel milyen kritériumokat szeretne alkalmazni annak eldöntésére, hogy a szennyezett talajt "tisztítani" kell-e, illetve ki fogja azt finanszírozni. A talajminták eredményeit a tagállamoknak nyilvános nyilvántartásba kell rögzíteniük, amely után a szomszédok és az állampolgárok kártérítési igénnyel fordulhatnak a felelősök felé.
Brüsszel szerint a talajnyilvántartási és tiszta talajról szóló igazolások rendszere kombinálható lehet támogatásokkal a földtulajdonosok, gazdák és kertészek számára. Az EU-ban több mint 3 millió ismert szennyezett hely található, miközben az elmúlt években nem minden uniós országban végeztek intenzív talajkutatást. Hollandia körülbelül 250 000 potenciálisan súlyosan szennyezett helyet számlál.
Bár Hollandia elvileg támogatja a javaslatot, a kabinet aggódik az országra gyakorolt gyakorlati következmények miatt. Korábban a kabinet már jelezte egy parlamenti levélben, hogy az alulteljesítő talajok címkézése is "megvalósíthatatlan" lenne.
A természetvédelmi szervezetek felszólították az Európai Bizottságot, hogy már most állapítson meg kötelező célokat a további talajerózió megakadályozására. Azonban Virginius Sinkevičius környezetvédelmi biztos elmondta, hogy Brüsszel először azt szeretné biztosítani, hogy a talajminőség ne romoljon tovább; csak ezt követően kerül sor a megtisztításra és a javításra.