A mezőgazdasági miniszterek formálisan nem határozzák meg kormányuk kereskedelempolitikáját, de a megállapodás egyik leghevesebb kritikusaiként szerepelnek, amely megnyitná az uniós piacokat több marhahús és baromfi importja előtt a Mercosur-országokból: Brazíliából, Argentínából, Uruguayból és Paraguayból.
A mezőgazdasági miniszterek különösen arra kíváncsiak, hogy Olaszország és Franciaország hajlandó-e elengedni az Brazília, Argentína, Uruguay és Paraguay elleni kifogásait a megállapodással kapcsolatban. Mindkét ország évek óta kritikusan viszonyul hozzá, ám az utóbbi napok jelei enyhébb hozzáállásra utalnak. Ugyanakkor Franciaország politikai helyzete (a Bayrou-kormány bukása) újabb késedelmet okozhat.
A gazdálkodói szervezetek attól tartanak, hogy az egyezség olcsóbb hús- és tejtermékek árasztják el piacukat. Eközben az Európai Bizottság azt állítja, hogy készen áll megoldásokkal, például jelentősen bővített kártérítési alapokkal, hogy kompenzálják a gazdák veszteségeit.
Bár a mezőgazdasági miniszterek formálisan nem hoznak döntést kereskedelmi kérdésekben, a koppenhágai tanácskozásukat nagy figyelemmel kísérik. Véleményük politikai mércének tekinthető. Leginkább azonban a közös agrárpolitika többéves finanszírozása foglalja le figyelmüket.
Ebből a szempontból a Mercosur „csak egy apróság, amit valójában jóval korábban kellett volna rendezni”, amint egy uniós tisztviselő a folyosói beszélgetések során megjegyezte. Ugyanakkor párhuzamosan zajlik az európai többéves költségvetés 2028–2034-es időszakra vonatkozó vitája. Ebben jelentős csökkentés szerepel a mezőgazdasági büdzsénél, mintegy 380 milliárd euróról körülbelül 300 milliárd euróra.
Az Európai Tanács már megtett lépéseket a mezőgazdasági politika egyszerűsítésére. Ez többek között az adminisztratív terhek csökkentését és a nemzeti szintű megvalósítás nagyobb terének megteremtését jelenti. A dán elnökség kiemelt hangsúlyt fektet a modernizációra és a zöldítésre, valamint a versenyképesség megőrzésére.
A politikai vitában erőteljesen felmerül Ukrajna EU-n belüli jövője is. Az ország jelentős gabona- és egyéb mezőgazdasági termelőnek számít. Egy esetleges csatlakozás alapjaiban változtatná meg az európai mezőgazdasági viszonyokat. Különösen Lengyelország, Magyarország és Csehország tekinti ezt fenyegetésnek, és igyekeznek lassítani a folyamatot.
Ezen ügyek együttes hatása – a Mercosur-megállapodás, az új költségvetés, a belső reformok és Ukrajna esetleges bővítése – fontos pillanattá teszi a koppenhágai tanácskozást. Ami most még informális megbeszélés, az a következő hónapokban iránymutató lesz az európai mezőgazdasági politika jövője szempontjából.