A 27 uniós ország kormányfői kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójuk során nem tudtak megállapodni az Európai Unió 2028–2034 közötti többéves költségvetéséről. Egy további csúcsülést november 26-án tartanak az impassz törése érdekében.
Az Európai Tanács elnöke, António Costa akkor egy módosított javaslattal áll elő. Az elkövetkező hetekben az Európai Bizottsággal és egyes kormányokkal konzultál a lehetséges megszorításokról és új bevételekről. Costa karácsony előtt szeretne megállapodást elérni, de több kormányfő kétli, hogy ez teljesíthető lesz.
További megszorítások
Az ír EU-elnökség jelenlegi kompromisszumjavaslata mintegy 160 milliárd euróval kevesebb kiadást tartalmaz, mint amit az Európai Bizottság eredetileg javasolt. Ez azonban Németországnak, Hollandiának, Ausztriának, Svédországnak, Dániának és Finnországnak nem elég. Úgy vélik, az EU-nak tovább kell szűkítenie kiadásait, mivel a nemzeti költségvetések is jelentős pénzügyi nyomás alatt állnak.
Promotion
Elsősorban a német kancellár, Friedrich Merz sürget további megszorításokat. Szerinte a javasolt európai kiadások túl magasak, és azt szeretné, ha Brüsszel inkább a versenyképességre és a védelemre koncentrálna. Ezzel szemben olyan országok állnak, amelyek éppen azt akarják elkerülni, hogy meglévő európai támogatási programokat csökkentsenek.
Tizenhat uniós ország csoportja ellenzi a mezőgazdasági támogatások és a szegényebb régiók pénzügyi támogatásának csökkentését. Attól tartanak, hogy ezeket a hagyományos európai kiadásokat kellene visszafogni új (gazdasági és katonai) prioritások finanszírozásához. Ez nemcsak a gazdagabb és szegényebb tagállamok érdekeinek ütközését jelenti, hanem különböző nézeteket az EU jövőbeni feladatairól is.
Új adók
Costa elnök új európai bevételeket (értsd: adókat) javasol az ellentétek áthidalására. Gondolkodnak például dohánytermékekre, elektronikai hulladékra és CO₂-kibocsátásra kivetett díjakon. Emellett említik a nagy technológiai vállalatokra, a kriptovalutákra és a szerencsejáték-iparra kivetett adókat is. Az extra bevételekkel a nemzeti kormányok kevesebbet kellene hogy hozzájáruljanak a közös költségvetéshez.
Ám ezen a téren is nagy a megosztottság. Franciaország elengedhetetlen feltételként kezeli az új európai bevételeket a költségvetési megállapodáshoz. Svédország kétségbe vonja az előnyöket, míg Bart De Wever belga miniszterelnök óva int attól, hogy az új adók csodafegyverek lennének. Ráadásul mind a 27 tagállamnak külön-külön jóvá kell hagynia az ilyen intézkedéseket.
Az Európai Parlament
Az Európai Parlament is ellenzi a drasztikus megszorításokat. Roberta Metsola parlamenti elnök szerint a kormányfők nem fogalmazhatnak meg folyamatosan új európai ambíciókat, miközben a szükséges pénzeszközöket csökkentik. Különösen a védelem, a tudományos kutatás, az infrastruktúra és a katasztrófavédelem területén tart fenn veszélyt a megszorításra. Elégséges pénzügyi források hiányában a Parlament elutasíthatja az új költségvetést.
Választások
Ursula von der Leyen Bizottsági elnök azt is figyelmezteti, hogy az ír javaslat megfelezi a pénzügyi mozgásteret váratlan válságok esetén. Szerinte az EU az elmúlt években pont azt tanulta meg, milyen fontosak az ilyen tartalékok. Tovább bonyolítják a tárgyalásokat a most ősszel Spanyolországban, valamint jövőre Franciaországban, Olaszországban és Lengyelországban tartandó választások. Különösen Emmanuel Macron francia elnök sürgeti, hogy év végéig szülessen megállapodás.