Az európai vezetők olyan konstrukción dolgoznak, amely szerint a befagyasztott orosz eszközöket nem "konfiskálják", hanem „fedezetként szolgálnak a Ukrajnának nyújtott kölcsönökhöz". Kijevnek később vissza kell fizetnie az összegeket, amennyiben Moszkva közreműködik a kártérítésekben. Ez a megfogalmazás jogi problémákat és gazdasági következményeket kíván elkerülni a nemzetközi fizetési forgalomban.
A szóban forgó összeg 140 és 210 milliárd euró közötti orosz pénz. Az Európai Bizottság kötvényeket bocsáthat ki, ahol az orosz betétek szolgálnak fedezetként. Számos EU-tagállam kész támogatni ezt a modellt, feltéve, hogy a pénz főként a védelemre megy. Magyarország azonban megtámadja a tervet az Európai Bíróságon, mert úgy érzi, hogy korábbi szavazások során mellőzték.
A finanszírozás mellett a katonai támogatás bővítése is központi kérdés. Megállapodás született, hogy kétmilliárd eurót fordítanak ukrán drónokra. Ezek hozzájárulnak az Unió keleti határán egy nagyszabású védelmi fal kialakításához, amely az orosz támadások elleni védelmet szolgálja.
A „drónfal” ötlete teret nyer Brüsszelben és több uniós országban. A fal detektáló és védekező rendszerekből állna, és jobban védené a légtér felett az Uniót. Ezzel az EU azt kívánja jelezni, hogy az Ukrajnának nyújtott támogatás nem csak anyagi csomagokat jelent, hanem kézzelfogható katonai megerősítést is.
Egy másik vitás pont Ukrajna európai uniós csatlakozásának előkészítése. Eddig olyan országok, mint Magyarország és Szlovákia vétójogukkal blokkolhatták a folyamatot. Most egy javaslat került elő, amely módosítaná a eljárást: minősített többséggel dönthetnek arról, hogy a tárgyalásokat „fejezetenként” folytassák, miközben a végleges záródokumentumnál (ami sokkal később készül el) továbbra is egyhangúság szükséges.
Ezzel a modellel csökken az egyes tagállamok hatalma, ugyanakkor megmarad a végső döntés joga. A támogatók kiegyensúlyozott módját látják a dinamika fenntartásának úgy, hogy közben az összes ország érdekeit nem hagyják figyelmen kívül. Az ellenzők azonban attól tartanak, hogy veszélybe kerül a nemzeti szuverenitás.
Az EU vezetőinek koppenhágai informális találkozója előkészíti az október végi csúcsot, ahol formális döntéseket várnak. A csúcs sikere attól függ, hogy a következő hetekben sikerül-e kompromisszumokat találni.
Ha megegyezés születik, az EU fontos lépést tesz Ukrajna támogatásában: nem csak anyagi és katonai értelemben, hanem intézményes szinten is, azáltal, hogy felgyorsítja a csatlakozási folyamatot.