A miniszterek abban állapodtak meg, hogy az EU 2040-re formálisan még mindig 90 százalékkal kevesebb üvegházhatású gázt bocsát ki, mint 1990-ben, ahogy azt Wopke Hoekstra klímaügyi biztos javasolta. Ám a 27 EU-tagállam számára akár az emissziócsökkentés ötszázalékát is elérheti úgynevezett karbonkreditekkel nem EU-s országokban.
Mivel az EU-országok az elkövetkező években több százmilliárd eurót kívánnak pluszban költeni egy európai védelmi ipar beindítására, és továbbá az európai gazdaság megerősítésére törekednek, egyre több alkalommal fordulnak el a beruházásoktól az éghajlatvédelem, környezetvédelem és fenntarthatóság területén az EU-tagállamok.
Az enyhített CO2-megállapodás továbbá kimondja, hogy később további ötszázalékkal lehet még emissziót megvásárolni, amennyiben az országok nem teljesítik hazai céljaikat. Így a tényleges csökkentés az európai területen akár 80 százalékra is csökkenhet.
Az ígéret iránymutatásnak tekinthető, de jogilag nem kötelező. Politikai vezérfonalként szolgál az elkövetkező öt évre, amíg az Európai Parlament és a Tanács jogszabályokat nem hoz. Számos ország, köztük Magyarország, Lengyelország és Olaszország ellenzi a kötelező érvényű vállalásokat.
Dél- és Kelet-európai országok nagyobb mozgásteret sürgettek a gazdasági károk elkerülése érdekében. Hollandia, Spanyolország és Svédország viszont az eredeti ambíció megtartását támogatták, attól tartva, hogy Európa különben elveszítheti éghajlatvédelmi vezető szerepét.
A kompromisszum részeként elhalasztják az ETS II rendszer bevezetését is, amely az új CO2-adót jelenti az autókra és épületekre. Ezt az intézkedést hivatalosan legalább egy évvel tolják el, hogy több időt adjanak a polgároknak és vállalkozásoknak az alkalmazkodásra.
Tudósok figyelmeztetnek, hogy a karbonkreditek szélesebb körű alkalmazása aláássa az európai klímapolitika hitelességét. Felhívják a figyelmet arra, hogy a külföldön vállalt emissziócsökkentések nehezen ellenőrizhetők és gyakran kevésbé hatékonyak.
Mindazonáltal Hoekstra biztos az egyezményt „fontos előrelépésnek” nevezte, bár elismerte, hogy nem tökéletes eredmény. Az érintettek szerint mindenképpen kellett egy megállapodást bemutatni az elkövetkező brazíliai ENSZ-klímacsúcson, hogy nemzetközi tekintélyvesztést elkerüljenek.