Az öt ország úttörőként tekinthető a többi uniós ország számára; tárgyalásaikon az Európai Bizottság egyik megfigyelője is részt vesz. Az Ötök Csoportja a hónap végén újra összeül Münchenben.
Olaszország
Figyelemre méltó, hogy Olaszország hiányzik a tárgyalásokról, mivel tavaly már saját visszatérési központot épített Albániában, és így lényegében megelőzte az európai döntéseket. Olaszország azonban, a miniszterelnök Meloni nagy bánatára, nem tudta használatba venni azt az albániai visszatartási központot olasz bírósági ítéletek miatt. Ezek az ítéletek jogellenesnek minősítették az elutasított menedékkérők kényszerű kitoloncolását, valamint felvetették az emberi jogok esetleges sérülését.
Németország, Ausztria, Görögország, Dánia és Hollandia úgy számítanak, hogy egy ilyen központ 2027-re működőképes lesz. A tervek az új európai migrációs szabályozásoknak köszönhetően váltak lehetővé. Az Európai Parlament júniusban elfogadott szigorúbb szabályokat, amelyek célja a migránsok visszaküldésének felgyorsítása.
Promotion
Mások bevonásával
Az öt ország nemzetközi szervezeteket is be kíván vonni a további kidolgozásba. Dánia közölte, hogy egyeztetéseket folytat a Nemzetközi Migrációs Szervezettel és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával. Az UNHCR jelezte, hogy még nem kapott részleteket a javaslatról, ezért nem tud tartalmilag reagálni az egyezségre.
Az Ötök Csoportja közben tovább kíván haladni. Az országok már többször tárgyaltak migrációs terveikről idén, és szeptember végén ismét találkoznak, ezúttal Münchenben. Dánia várakozásai szerint legkésőbb 2027 végére készen állnak arra, hogy a migránsokat ténylegesen egy közös, EU-n kívüli visszatérési központba küldjék.
Aggályok
Az emberi jogi szervezetek jelentős kifogásokat fogalmaztak meg a tervekkel szemben. Attól tartanak, hogy a migránsokat Európán kívül börtönszerű létesítményekbe zárják, nem kapnak megfelelő jogi védelmet, vagy hosszú ideig tartják fogva őket. Figyelmeztetnek továbbá az esetleges üldöztetésre, bántalmazásra és alapvető jogok megsértésére abban az országban, ahová a migránsokat áttelepítik.
Az Emberi Jogok Európai Tanácsa is figyelmeztetett a jogi következményekre. A szervezet szerint az EU-n kívüli visszatérési központok jelentős kockázatokat hordoznak magukban. A migránsoknak hozzá kell férniük jogi segítséghez és védelemhez. Az elutasított menedékkérők EU-n kívüli elhelyezése nem szünteti meg ezen felelősséget.
Hárítás
A kritikusok a tervet egy szélesebb fejlemény részeként értékelik, amely során az európai országok migrációs politikájuk egy részét szegényebb országokra hárítják. Afrikai és európai aktivisták figyelmeztetnek arra, hogy így nemcsak a határőrizet és a fogva tartás kiszervezése történik meg, hanem a migránsok és menekültek iránti felelősség is. Ellenzik ezen pénzügyi vagy diplomáciai megállapodásokat is.