Virginius Sinkevicius uniós környezetvédelmi biztos szerint a farkasoknak és a mezőgazdaságnak együtt kell léteznie. Nem tartja helyesnek, hogy újra megnyissák a farkasvadászatot. Sinkevicius hangsúlyozza, hogy a legfőbb feladat a legelésző állatok védelme kerítések felállításával, éjszakai ólak és istállók építésével.
A farkasok támadásai a juhokra, kecskékre és szarvasmarhákra egész Európában évtizedek óta folyamatosan nőnek. Jelenleg Európa-szerte több mint 17 000 farkast tartanak nyilván. Sinkevicius hétfőn Brüsszelben kiemelte, hogy az EU élőhelyvédelmi irányelvét nem szükséges megváltoztatni a farkasállomány kordában tartásához.
Az uniós országok már most is engedélyezhetik, hogy kivételes esetekben kilőjék a problémás farkasokat. Néhány tagállam már él is az élőhelyvédelmi irányelvben adott mentességgel. Ebben az európai Berni Egyezmény (a „vörös lista”) uniós változatában a farkas az egyik legjobban védett állatfajnak számít.
Ausztria az elavult védelmi irányelv 30 év utáni első felülvizsgálatát javasolta, és ezzel 16 uniós tagállam, a múlt hétfői brüsszeli Mezőgazdasági Tanácson támogatásukat fejezték ki. Egyúttal felszólítottak a farkasok egységes európai monitoringjára; jelenleg minden ország ezt még egyedül végzi.
A hegyvidéki és erdős uniós országok arra kérték az Európai Bizottságot, hogy a farkast alacsonyabb védelmi kategóriába sorolják, akárcsak a nem uniós tagként szereplő Svájc. Sinkevicius biztos felhívta a figyelmet arra, hogy az EU nem módosíthatja a Berni Egyezményt, de megváltoztathatja a saját végrehajtási szabályait. Ezek pedig szerinte már most is lehetővé teszik a problémás farkasok kilövését.
Ugyanakkor a tizenhat uniós ország nem utólagos engedélyt szeretne egy bizonyos farkas kilövésére, hanem előzetesen, vadászati engedélyekkel kívánják szabályozni a farkaskölykök számát.
Emellett több pénzügyi támogatást kértek a már meglévő kártalanítási rendszerhez, amely csak általános térítéseket nyújt. Szintén van korlátozott támogatás kerítések és elkerítések létesítésére, de nem állandó őrzésre. A jövőben életbe lépő Közös Agrárpolitika (KAP) támogatja az ilyen kezdeményezéseket, és a beruházások 100 százalékát finanszírozza, áll a brüsszeli közleményben.