Az állam- és kormányfők múlt héten már részben előkészítették az utat a megállapodás előtt. A legtöbb uniós ország késznek látszik jóváhagyni a Mercosur-egyezményt, feltéve, hogy megfelelő garanciák állnak rendelkezésre az európai mezőgazdaság védelmére. Így Luxemburg lehet az a pillanat, amikor a gazdasági szükségszerűség és a politikai realitás találkozik – és évekre meghatározhatja az európai agrárpolitika irányát.
Az Oroszország Ukrajna elleni háborúja és az amerikai tarifaháború miatt az EU új kereskedelmi stratégián dolgozik, amelyben az agrárszektor kifogásai már nem számítanak kizárólagosan. Az EU körökben úgy látják, hogy a Mercosurral kötendő megállapodás nem csupán gazdasági, hanem stratégiai lépés is egy gyorsan változó kereskedelmi világban.
Az Európai Bizottság idén szeretné lezárni a Mercosur-megállapodást. Az egyezménynek a világ egyik legnagyobb szabadkereskedelmi zónáját kell létrehoznia, számos behozatali vám eltörlésével. Christophe Hansen uniós mezőgazdasági biztos múlt héten São Paulóban tett látogatásán kijelentette, hogy még mindig lehetséges az egyezményt decemberben aláírni, amennyiben az Európai Parlament és a Tanács felgyorsítja a folyamatot.
Hansen rámutatott arra is, hogy egy új védelmi mechanizmusnak védenie kell az európai gazdákat a mezőgazdasági termékek árainak hirtelen csökkenése esetén. A brazil kormány állítólag elégedetlen ezzel, de az EU aláírási feltételként tekint a mechanizmusra.
A luxemburgi tanácskozás során felmerül az a kérdés is, hogy a mezőgazdasági ágazat miként tud alkalmazkodni a változó piaci körülményekhez az elkövetkező években. Az ukrajnai háború és az amerikai tarifaháború világossá tette, hogy az EU kevésbé szeretne néhány nagy kereskedelmi blokkhoz kötődni.
A dán elnökség megpróbálja összekapcsolni a Közös Agrárpolitika reformjáról szóló tárgyalásokat az új kereskedelmi megállapodásokkal, miközben a gazdálkodói szervezetek attól tartanak, hogy a környezetvédelmi szabályok újabb terheket jelentenek számukra.

