Az 2040-es köztes célt kulcsfontosságú lépésnek tekintik az 2050-re kitűzött teljes klímasemlegesség felé. Nézeteltérés van a célkitűzés pontos mértékéről és tartalmáról. A környezetvédelmi miniszterek csütörtökön megvitatták a terveket, de az ülés után jelezték, hogy a kormányfők jövő hónapban még dönthetnek az ügyben.
Az állam- és kormányfők október 23-án Brüsszelben tárgyalnak az ügyről. Ezt követően a dán EU-elnökség egy további környezetvédelmi miniszteri találkozót szervez. A megosztottság érzékeny pillanatban éleződik ki, hiszen Európának időben hiteles javaslatokat kell benyújtania az ENSZ következő klímacsúcsára.
Megállapodás nélkül az EU országai kockáztatják, hogy az EU aláássa nemzetközi szerepét, mint éghajlatvezető. Vészmegoldásként most egy „ideiglenes jelzést” egyeztek meg. Egy ilyen „nyilatkozat” iránymutató lenne, de nem tartalmazna kötelező érvényű számot, csak egy célszámot. Ez világosságot adna a külvilág számára, miközben belül maradna hely a további tárgyalásokra.
Egy fontos vitapont, hogy a beruházások számíthatnak-e olyan külső uniós forrásokból, amelyek csökkentésként értékelhetők. A támogatók úgy látják, hogy a külföldi szén-dioxid hitelkreditek lehetőséget jelentenek a kibocsátás globális gyorsabb csökkentésére és az innovatív projektek támogatására. Az ellenzők attól tartanak, hogy ez elveszi az uniós országok kedvét attól, hogy saját maguk tegyenek többet.
Wopke Hoekstra klímaügyi biztos hangsúlyozza, hogy a 2040-es cél elengedhetetlen a 2050 felé vezető pálya megtartásához. Világos köztes lépés nélkül a klímasemlegesség végső célja homályossá válhat. Ugyanakkor néhány ország azzal érvel, hogy figyelembe kell venni a gazdasági hatásokat és az energiaellátás biztonságát is.
Olyan országok, mint Magyarország, Szlovákia, Csehország és Málta ellene vannak a túlzottan ambiciózus szövegnek, ugyanakkor Németország és Franciaország is óvatos. A másik oldalon Spanyolország és Svédország áll, akik nem akarják túl alacsonyan meghúzni a mércét. A jelenlegi EU-elnökség, Dánia, még az idén ősszel kompromisszumot szeretne elérni.
Ami egyértelmű: a 2040-es cél körüli vita az elkövetkező hónapokban tovább fogja foglalkoztatni az európai politikát. Az eredmény meghatározó lesz Európa hitelessége szempontjából mint globális klímajátékos, és azt illetően, hogy milyen irányba halad a kontinenst a következő évtizedekben.
Mostanában egyre több uniós országban hallani olyan hangokat, amelyek szerint az EU az elkövetkező években óriási pénzügyi kötelezettségekkel fog szembesülni (az ipar átalakítása, európai védelem kiépítése stb.), és az eddig megígért klíma- és környezetvédelmi beruházásokat, támogatásokat el kell halasztani hosszabb távon.