Friedrich Merz szövetségi kancellár és Emmanuel Macron elnök közös fellépésben állapodtak meg. A két ország azt szeretné, hogy a kötelező CO2-kibocsátás-csökkentést 2035-től 100-ról 90 százalékra mérsékeljék. Így az autógyártók azután is építhetnek és értékesíthetnek új belsőégésű motoros autókat.
Kevesebb klíma
Ráadásul Párizs és Berlin azt szeretné, hogy az autógyártóknak ne kelljen kompenzálniuk a fennmaradó tíz százalék kibocsátást. Ezzel tovább mennek, mint az Európai Bizottság korábbi javaslatai. Németország régóta a lazítás mellett érvelt, míg Franciaország eddig szigorúbb klímaszabályok mellett állt ki.
A francia támogatás fejében Németország elfogad szigorúbb feltételeket az új autók európai jellegére vonatkozóan. Párizs azt szeretné, hogy az európai alkatrészek és gyártás súlyosabban számítson a kormányzati támogatások és állami beszerzések során. Így mindkét kormány összekapcsolja a klímaszabályozást az európai autóipar védelmére irányuló törekvéseivel.
Nyomás alatt
A megállapodás a múlt heti brüsszeli európai csúcstalálkozó körüli egyeztetések során jött létre. Macron és Merz sikeresen áthidalták korábbi nézeteltéréseiket. Közös álláspontjuk más EU-kormányokat is rábírhat arra, hogy gyengítsék a korábbi klímaambíciókat. Bár mindkét kormány hivatalosan kitart a kibocsátáscsökkentés mellett, feladják az új autók teljes kibocsátásmentességére vonatkozó eredeti kötelezettséget.
EPP
Az Európai Bizottságon belül is dolgoznak a lazításon. A médiában megjelent hírek szerint Ursula von der Leyen bizottsági elnök és Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetője megállapodtak ebben. Weber az Európai Parlamentben már bejelentette, hogy EPP-frakciója javaslatokat fog benyújtani számos „zöld” környezetvédelmi és klímatörvény visszavonására. A legutóbbi európai választások óta a kereszténydemokraták már az extrémjobboldali frakciók támogatásával többséget képezhetnek a parlamentben.
Az új francia-német álláspont egyelőre nem jelent végleges változást az európai jogszabályokban. Ehhez további döntések szükségesek az uniós országok és az Európai Parlament részéről. Ugyanakkor a megállapodás növeli a politikai nyomást az európai képviselőkre, hogy felülvizsgálják a korábbi klímatörvényeket.
Verseny
Ursula von der Leyen bizottsági elnök tavaly a State of the Union évértékelő beszédében arra szólította fel az európai autóipart, hogy közösen fejlesszenek ki és gyártsanak egy kis, olcsó európai elektromos autót. Kritikusok szerint az európai márkák konzervatívan ragaszkodnak jelenlegi modelljeikhez, így versenyhátrányba kerülnek az olcsóbb hibrid és elektromos autókat gyártó ázsiai országokkal szemben.
Több európai
A Franciaország és Németország által most támogatott lazítás több teret ad a gyártóknak benzin-, dízel- és hibrid autók számára, miközben nő az olcsóbb ázsiai elektromos és hibrid autók versenye. Ezért Franciaország és Németország szigorúbb követelményeket kíván kapcsolni az európai gyártási támogatásokhoz is. Ezzel kapcsolatban legalább 70 százalékos európai alkatrészarányt említenek, az akkumulátorok kivételével.
Ennek következményei lehetnek azokra az európai autómárkákra nézve, amelyek autókat gyártanak az EU-n kívüli országokban, például Törökországban vagy Marokkóban. Ilyen modellek bizonyos pénzügyi előnyöktől eshetnek el. Így a vita nem csupán a tisztább autókról szól, hanem arról is, hogy az európai autóipar hol építi fel a jövőjét.
