A mezőgazdaság munkaerő-termelékenységi indexe 2025-ben 9,2%-kal nő 2024-hez képest. Ez egyértelmű gyorsulást jelent az előző évek mérsékeltebb agrárgazdasági növekedése után.
Az Európai Unió legnagyobb részén növekedés tapasztalható. 19 uniós országban emelkedik a munkaerő-termelékenység. A legnagyobb növekedést Luxemburgban, Lengyelországban és Észtországban mérik, 40, 33 és 31 százalékkal.
Nyolc uniós országban csökken a munkaerő-termelékenység. A legnagyobb visszaesést Horvátországban tapasztalják, ezt követi Portugália és Görögország. Ezekben az országokban a termelékenység egyértelműen alacsonyabb, mint 2024-ben.
A figyelemre méltó növekedés két közvetlen oka van. A mezőgazdasági vállalkozások reáljövedelme 8,1%-kal emelkedik, miközben a bérelt munkaerő mennyisége 1,0%-kal csökken. Ezek a változások együtt magasabb hozamot eredményeznek fejenként.
Pénzben kifejezve is növekedést mutat az ágazat. Az Európai Unió mezőgazdaságának bruttó hozzáadott értéke 2025-ben 10,3%-kal nő. Ez azt jelenti, hogy az ágazat nagyobb mértékben járul hozzá a gazdasághoz, mint egy évvel korábban.
Ugyanebben az időszakban a teljes mezőgazdasági termelés értéke 5,3%-kal nőtt. Eközben a vállalati fogyasztás, mint az energia, takarmány és egyéb termelési eszközök, 1,5%-kal emelkedett. Így a bevétel gyorsabban nő, mint a költségek.
Hosszabb távon még egyértelműbb a kép. 2025-ben az európai mezőgazdaság munkaerő-termelékenysége 49,4%-kal magasabb, mint tíz évvel ezelőtt. 2015 óta a reáljövedelem 20,8%-kal nőtt, miközben a munkaerő-felhasználás 19,1%-kal csökkent.
Az EU mezőgazdasági munkaerő-termelékenysége nem az egyéni gazdák vagy gazdasági családok jövedelmét mutatja. Ez az adat azt fejezi ki, mennyi reáljövedelem keletkezik egy teljes munkaidős munkaerőegységre vetítve, figyelembe véve a munka, tőke és föld együttese alapján.