A tejtermelők előzetesen 4-5 centes strukturális áremelést kértek, annak ellenére, hogy a tejár már rekordmagas szinten áll. Ezen felül a svájci és az EU árak közötti különbség az utóbbi időben tovább növekedett.
A svájci tejfeldolgozók 32 centtel többet fizetnek a tejért, mint az EU-s vállalatok. Emiatt a svájci exportőrök egyre nehezebben tudják európai piacokon értékesíteni tejtermékeiket. Ez nem csak a sajt- és babatáplálék-gyártókat, hanem a csokoládéipart is érinti.
Ez volt az első alkalom évtizedek óta, hogy svájci gazdák tüntetéseken vettek részt. Ezeket többnyire helyi csoportok szervezték; a svájci gazdaszövetség kimaradt a tüntetésekből az eszkaláció elkerülése érdekében.
„Tudatosan kevésbé radikális módszereket alkalmazunk” – mondta az egyik szervező. „A svájci lakosság pozitív hozzáállást tanúsít a mezőgazdaság iránt. Egy agresszívebb tiltakozás veszélyeztetné ezt.”
Ellenkezőleg az EU-országokkal, Svájcban a gazdák beleszólhatnak a tejár éves meghatározásába: a húszfős tejár-megállapító testület felében gazdaszervezetek képviselői ülnek.
Svájc nem tagja az EU-nak, de követi a legtöbb európai szabályt az élelmiszer-, klíma-, környezet- és kereskedelmi ügyekben. Ez a konstrukció azt jelenti, hogy a svájci agrárpolitika nem került „átadásra” Brüsszelnek, és a svájci parlament sok mindent maga határoz meg. Így a svájci gazdák nem mindig tudják Brüsszelt démonizálni fő felelősként.
Ráadásul a számos népszavazás miatt a legtöbb kényes társadalmi kérdést időben alaposan megvitatták. Így a mezőgazdasági környezeti és klímaügyek nemcsak a gazdák és természetvédők ügyei, hanem sok esetben a teljes lakosság dönt a szavazófülkékben.
Például a svájciak már döntöttek arról, hogy nem tiltják be a mezőgazdasági vegyszerek használatát, és nem szigorítják az állatjóléti követelményeket. Ugyanakkor a svájci lakosság igennel szavazott a légszennyezés csökkentésére és az energiatranszícióra is.