Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) egy sertésvágóhidakról szóló jelentésében megállapította, hogy az állati szenvedések szinte minden esetben a személyzet hiányosságaira vezethetők vissza. A jelentés összesen 30 leggyakoribb helyzetet nevez meg a vágási folyamat során, a sertések megérkezésétől és kirakodásától kezdve az elkábításon át a leölésig.
Hasonlóan egy korábbi baromfiágazatra vonatkozó tanácsadáshoz, a legtöbb állatjóléti veszély – a leírt 30 helyzetből 29 – a személyzet hiányosságai miatt keletkezett, például képzetlenség vagy fáradtság miatt. A leírt állati szenvedések közé tartozik többek között a hőstressz, szomjúság, hosszabb ideig tartó éhség és légzési nehézség.
A jelentés elsősorban a személyzet képességeinek hiányára vagy elégtelen képzésére hívja fel a figyelmet. Az állatjóléti problémákat nem az adott munkahelyek, a berendezések vagy a működtetés okozták. A rosszul megépített létesítmények ugyan kiegészítő tényezőnek bizonyultak a veszélyek kialakulásában, de nem voltak az okok. „Még egy jól megtervezett és felszerelt vágóhídon is a személyzet képzése kulcsfontosságú megelőző intézkedés az állatszenvedés elkerülésére” – áll a jelentésben.
Az állatjóléti jelentés az új uniós fenntarthatósági politika, a Zöld Megállapodás (Green Deal) része. Ennek keretében az élelmiszerpolitika, az „A Farm to Fork” stratégia kulcsszerepet tölt be. A folyamat részeként az Európai Bizottság jelenleg felülvizsgálja az állatjóléttel kapcsolatos minden jelenlegi előírást. Egy korábbi, ezen a héten tartott találkozón Stella Kyriakides uniós egészségügyi és élelmiszerbiztonsági biztos azt mondta, hogy „az állatjóléti jogszabályok érdemi reformjára” van szükség, amelyet 2023-ban terveznek végrehajtani.
Eddig az állatjólét elsősorban az Mezőgazdasági Bizottság témája volt. Egy másik, szintén ezen a héten megjelent uniós tanulmányból azonban kiderül, hogy a jövőben az EU agrárágazata jóval kisebb beleszólással bír majd ebbe a témába. A tanulmány bemutatja, hogy a Zöld Megállapodás mely uniós szervezeti egységekre hárul, és hogy mely főigazgatóságok (DG-k) alá tartoznak majd ezek a feladatok.
Az előirányzott 27 közigazgatási és politikai döntéshozatali változásból mindössze kilencben fog az DG-AGRI vezető szerepet betölteni. A legtöbb más esetben a Környezetvédelmi, Élelmiszerbiztonsági, Fenntarthatósági, Munkaügyi vagy Regionális fejlesztési osztályok lesznek illetékesek. A Zöld Megállapodásban a mezőgazdaság csak az egyik sok terület közül.
Hasonló „hatalomért és befolyásért folytatott küzdelem” zajlik már az Európai Parlament különböző szakbizottságai között is. Tavaly már felmerült, hogy ki fog dönteni majd miről a jövőben. A múlt héten kiszivárgott egy levél Pascal Canfin-tól, az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottságának (ENVI) francia elnökétől. Ebben a levélben az ENVI bizottság bejelentette, hogy felbontja az előző évben az F2F-előkészítés kapcsán kialakult bizottságok közötti informális együttműködést.
A Közös Agrárpolitika (KAP) felülvizsgálatáról szóló beszélgetések a bizottságok között láthatóan jóval nehezebben haladtak előre. Az ENVI árnyékjelentéstevők visszavonásáról szóló döntést két héttel ezelőtt hozták meg. A politikai frakciók vezetői áthidalhatatlannak ítélik a szakadékot az AGRI kollégáikkal. Az AGRI mezőgazdasági bizottság tagjai állítólag csalódottan reagáltak, de hivatalos válasz még nem érkezett tőlük.
Valószínűleg hétfőn kerül ez szóba a Mezőgazdasági Bizottság havi ülésén, ahol találkozót terveznek Miljö komisár Sinkeviciussal. A tárgyalás a környezetvédelmi, óceán- és halászati biztos részvételével a mezőgazdasági földeken zajló biológiai sokféleségről szól majd.