Az EU biodiverzitási stratégiáját 2020-ban indították el tízéves tervként, hogy megállítsák a természet, az ökoszisztémák és az állatfajok visszaesését. A megvalósítás közepén kiderült, hogy a terv több mint 170 ajánlásából csak a fele valósult meg ténylegesen. Csak a védelmi célok kis része mutat javulást, és a legtöbb tendencia negatív marad.
A több mint 40, a haladás mérésére kidolgozott indikátor közül jelentős részük nem kellően fejlett vagy hiányzik. Emiatt nehéz megállapítani, hogy hol vannak javulások, és hol szükséges beavatkozni. Különösen a biotópok minőségi adatainak hiánya akadályozza a célzott intézkedéseket, állítja az európai kutatóintézet.
Az elemzés szerint a mezőgazdasági tevékenységek az egyik legnagyobb nyomást jelentik a természetre és a biodiverzitásra. Az intenzív földhasználat és a gyepek elvesztése erősen hozzájárul a fajok és ökoszisztémák hanyatlásához. Ezt a negatív hatást több forrás is strukturálisnak és nehezen visszafordíthatónak tartja.
Bár néhány uniós ország előrelépett a védett területek kialakításában és helyreállítási projektekben, ezek nem elegendők az irány megváltoztatásához. Csak néhány ország folytat aktív politikát a kitűzött célok eléréséért.
Az EU meglévő természetvédelmi jogszabályai, mint a Madár- és Élőhely-irányelv, az értékelés szerint nincsenek teljes mértékben alkalmazva vagy betartatva. A tagállamok közötti koordináció hiánya, az összetöredezett végrehajtás és az elégtelen finanszírozás a lassú előrehaladás okai.
Egy jelentős probléma, hogy sok stratégia papíron jól hangzik, de a gyakorlatban alig vezet konkrét cselekvésekhez. A végrehajtás elmarad a politikai ellenállás, a gazdasági érdekek és a hiányos monitorozás miatt, állítják.
Az Európai Bizottság fokozott erőfeszítésekre szólít fel a következő öt évben. Támogatja a hiányzó mérőeszközök gyors bevezetését, a természeti élőhelyek jobb védelmét és a polgárok, valamint a helyi önkormányzatok nagyobb bevonását.
Az extra erőfeszítések hiányában a 2030-ra kitűzött biodiverzitási stratégia céljai többsége nem érhető el. A jelenlegi tendencia a természet és a fajgazdagság folyamatos hanyatlását mutatja az EU szinte minden tagállamában, ami komoly kockázatot jelent az ökoszisztémákra, a mezőgazdaságra és a közegészségügyre – vonja le a következtetést a JRC-kutatás.