Az Európai Bizottság azzal érvel, hogy Málta azzal a szabályozásával, amely szerint gazdag külföldiek fizetés ellenében máltai útlevelet szerezhetnek, megsérti az európai jogot. Álláspontjuk szerint az uniós állampolgárság nem lehet megvásárolható, és az uniós országok nem használhatják nemzeti hatásköreiket az Unió jogainak aláásására.
A máltai kormány továbbra is kitart amellett, hogy az állampolgárság megadásának kizárólagos nemzeti hatásköre van és marad. Málta szerint a politika teljes mértékben legális, és az ország gondosan szűri a jelölteket. Robert Abela miniszterelnök többször is hangsúlyozta, hogy Málta maga dönt arról, ki válhat állampolgárává.
Az ügy 2017-ben került teljes nyilvánosság elé Daphne Caruana Galizia máltai újságíró publikációi révén, amelyek a máltai politikusok és gazdag üzletemberek valamint a nemzetközi alvilág közötti kapcsolatokat tártak fel. Őt gazdag bűnözők megbízásából gyilkolták meg robbantással, de az elkövetők felderíthetők voltak.
A „arany útlevelek” ügye különös aktualitást kapott, amikor nemrégiben kiderült, hogy néhány gazdag orosz, akik már rendelkeznek máltai útlevéllel, uniós szankciók alá estek az ukrajnai háborúban való részvételük miatt. A Financial Times jelentése szerint szankciókkal sújtott orosz állampolgárok uniós állampolgárságot szereztek a máltai program révén, ami további aggodalmakat vetett fel a biztonsági kockázatok miatt.
A Transparency International szerint az útlevelek befektetési programok révén történő értékesítése aláássa az Európai Unió alapvető értékeit. A szervezet szigorúbb szabályozást és több ellenőrzési mechanizmust sürget, hogy megakadályozzák az ilyen gyakorlatokat pénzmosásra vagy szankciók kijátszására való visszaéléssel.
Korábbi időszakokban az Európai Bizottság is formálisan figyelmeztette Máltát. A bizottság hangsúlyozta, hogy a szabályozás nemcsak nemzeti, hanem európai érdekeket is érint, mivel az uniós állampolgárság jogokat biztosít az összes tagállamban. Eddig azonban Málta ragaszkodott programjához, bár néhány módosítást bevezetve.
A 2014-ben bevezetett program jelentős bevételt hozott Máltának. Az Outbound Investment szerint az útlevelek értékesítése százmillió eurós összegeket termelt. Az ellenzők azonban rámutatnak, hogy a pénzügyi haszon nem ér fel az EU jó hírnevének esetleges károsodásával.
Az Európai Unió Bíróságának ítélete várhatóan nagy hatással lesz Máltára, és esetleg más olyan országokra is, amelyek hasonló programokat működtetnek, mint például Ciprus. A per a nemzeti szuverenitás határainak próbájának tekinthető az európai integrációs folyamatban.