A döntés érzékeny vereséget jelent az olasz kormány számára és annak tervére, hogy a menedékkérőket Albániában helyezzék el.
Olaszország tavaly azt tervezte, hogy az elutasított menedékkérőket ideiglenesen albániai menekülttáborokban helyezi el, miközben a menedékkérelmüket Olaszországban bonyolítanák le. Az Európai Bíróság szerint ez az eljárás ellentétes az uniós szabályokkal. A Bíróság hangsúlyozza, hogy csak az európai intézmények dönthetik el, mely harmadik országokat lehet biztonságosnak tekinteni.
A Bíróság ítélete közvetlen következménye annak a kritikának, amely az olasz tervet érte, amelyben a migránsokat ideiglenesen Albániában helyeznék el. Olaszország ezt az egyezményt innovatív megoldásként mutatta be a saját befogadórendszer terheinek csökkentésére. A Bíróság azonban kimondja, hogy Olaszország nem dönthet egyoldalúan arról, hogy Albánia biztonságos harmadik országnak minősül.
A döntés hangsúlyozza a korlátokat, amelyek azokon a nemzeti kormányokon vannak, amelyek migrációt kívánnak az EU-n kívül kezelni. Az országok csak olyan országokba küldhetnek vissza migránsokat, amelyek megfelelnek az uniós biztonsági, emberi jogi és befogadási normáknak. Saját listát készíteni az úgynevezett biztonságos országokról már nem lehetséges.
Az olasz terv körüli vita annak a hátterében zajlik, hogy folyamatosan érkeznek menedékkérők a Földközi-tengeren keresztül, akik európai területre akarnak bejutni. Különösen Olaszországot érinti sok ember, akik észak-afrikai bűnszervezetek által üzemeltetett rossz állapotú hajókon érkeznek.
Eközben az európai menekültügyi politika évek óta támadások kereszttüzében áll. Az uniós országok továbbra sem tudnak közös politikában megegyezni, többek között a menedékkérők elosztása kapcsán fennálló nézeteltérések miatt. Egyes országok rendszeresen megtagadják a migránsok befogadását vagy az uniós redisztribúciós mechanizmushoz való hozzájárulást.
Az Európai Bíróság döntése növeli az európai intézményekre nehezedő nyomást, hogy egyértelmű és közös szabályokat dolgozzanak ki. A nemzeti megoldásokat, mint például az olasz-albán megállapodást, a Bíróság korlátozza. Így megakadályozza, hogy az országok elhárítsák a közös felelősségeket.
Ugyanakkor az EU-n belüli nézeteltérések továbbra is jelentősek. A közbeszédben egyre nő a feszültség azok között az országok között, amelyek több szolidaritást követelnek, és azok között, amelyek ragaszkodnak nemzeti határaikhoz. A közös uniós migrációs egyezmény megkötésére irányuló kísérletek nehezen haladnak, és gyakran egyéni kormányzati vétókba ütköznek.