A megállapodás aláírásának elhalasztása közvetlen következménye a tartós francia és olasz kifogásoknak, valamint a több ezer európai gazda újabb erőszakos demonstrációinak. Egy brüsszeli tüntetésen zavargások törtek ki és rongálások történtek.
Az Ukrajna pénzügyi és katonai támogatására most úgy döntöttek, hogy az elkövetkezendő években új uniós hiteleket nyújtanak a háborús országnak. Az EU-csúcs eredményei megmutatják, mennyire nehéz közös döntésekre jutni, amikor politikai nézetek és érdekek ütköznek.
Az Európai Unió most jóváhagyott egy 90 milliárd eurós hitelt Ukrajna számára, amelyet a következő két évre terveznek. Ezzel a finanszírozás az országnak biztosítottá vált, de nem az előzőleg javasolt útvonalon keresztül.
Az a terv, hogy a befagyasztott orosz állami eszközöket közvetlenül Ukrajna támogatására használják fel, nem valósult meg. Többórás tárgyalások után sem sikerült megegyezésre jutni ebben a kérdésben. Ez a javaslat lekerült az asztalról, annak ellenére, hogy néhány nagy uniós ország és az Európai Bizottság erős támogatását élvezte előzetesen.
Helyette a kormányfők egy vészmegoldást választottak: közös uniós kölcsönöket, amelyeket az uniós költségvetés fedez. Az összes uniós ország nem vesz részt ebben a konstrukcióban. Az eredményt kompromisszumként mutatták be, amely garantálja Ukrajna támogatását, de egyben feltárja a belső megosztottságot is.
Ezzel egy időben nyilvánvalóvá vált, hogy az EU és a Mercosur országai közti kereskedelmi megállapodás aláírását ismét elhalasztják. A december végére tervezett egyezményt januárra tolták. Pontos új dátum még nincs kitűzve.
Az elhalasztásra miután Olaszország további időt kért a gazdák aggályainak enyhítésére. Franciaország és Olaszország a csúcson ismételten megfogalmazta kifogásait. Attól tartanak, hogy az európai gazdákat károsíthatja az olcsó latin-amerikai húsimport.
Ez az aggodalom a brüsszeli tárgyalótermeken kívül is megjelent. A csúcs idején több ezer gazda vonult az uniós irodákhoz. Traktorokkal útlezárásokat hajtottak végre, és összetűzésbe kerültek a rendőrséggel. A gazdák megnyugtatása érdekében az uniós intézmények egy kiegészítő szöveget hagytak jóvá, amely kimondja, hogy ismét vámokat lehet bevezetni, ha nagy mennyiségű importált szárnyas vagy marhahús megzavarja az európai piacot.
A dél-amerikai országokkal kötendő kereskedelmi megállapodásról folytatott vita egy szélesebb kérdést is érint, amely az EU előtt áll: mennyire kívánnak az EU-tagországok gazdaságilag önállóak lenni egy olyan világban, ahol a (gazdasági, pénzügyi és katonai) hatalmi viszonyok átalakulnak. A támogatók a megállapodást lehetőségnek látják arra, hogy kevésbé váljanak függővé az Egyesült Államoktól és Kínától. Az ellenzők a hazai következményeket és a politikai kockázatokat emelik ki.
Az elmúlt hónapokban Ursula von der Leyen bizottsági elnök nyilvánosan az orosz eszközök elkobzását szorgalmazta, és azt mondta, hogy ezen a héten Brazíliában aláírja a Mercosur megállapodást. Úgy vélte, hogy az EU-kormányfőknek ezen az EU-csúcson erőteljes, jövőbe mutató irányvonalat kellene megfogalmazniuk.
Az a tény, hogy az EU csúcstalálkozó kétszer is elutasította kezdeményezését, kétségtelenül sok európai fővárosban Von der Leyen politikai vereségeként értékelhető.