Ezáltal a lakásokat és épületeket felgyorsítva kell klímasemlegessé tenni. Az új építésű lakásokra 2030-tól, az új állami épületekre pedig már 2028-tól vonatkozik ez az előírás. Minden új építésnél – ha technikailag és gazdaságilag lehetséges – napelemeket is telepíteni kell, azonban a magánszemély tulajdonosok számára nem lesz kötelező.
A legkevésbé energiahatékony köz- és kereskedelmi épületeknek is kevesebb energiát kell majd fogyasztaniuk. 2030-ra 16%-uknak kell felújításon átesnie, 2033-ra pedig már egynegyedüknek. Az uniós országok maguk dönthetnek arról, hogyan valósítják meg ezt, és mely épületeket kezelik elsőként. Történelmi épületek vagy egyházak kivételt élvezhetnek.
A fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánokat fokozatosan ki fogják vezetni. 2025-től már nem lehet támogatást kapni gázkazánokra. A cél, hogy a nemzeti kormányok intézkedéseket tegyenek annak érdekében, hogy 2040-re a gáz- és fűtőolajkazánokat teljes körűen kiváltsák. Ez öt évvel később van, mint az eredeti javaslatban szerepelt.
Az épületek az energiafogyasztás körülbelül negyven százalékáért felelősek, ami az EU gázfelhasználásának több mint a felét teszi ki. Ez elsősorban a fűtés, hűtés és a háztartási melegvíz előállítása révén történik. Jelenleg az épületek több mint egyharmada 50 évnél idősebb, és közel háromnegyedük energiahatékonyság szempontjából rossznak számít. Évente alig egy százalékuk megy át felújításon.
Egy másik fontos intézkedés az új technológiák és innovációk bevezetése az energiahatékonyság javítása érdekében. Ez magában foglalja többek között a fejlett szigetelőanyagokat, az intelligens energiarendszereket és a fenntartható energiaforrásokat.
A megállapodás az Európai Parlament és az EU Tanács közötti intenzív tárgyalások eredménye, és a volt biztos Frans Timmermans átfogó 'Fit for 55' csomagjának fontos része. Ez a megállapodás, amely kikövezi az utat a klímasemlegesség felé, kulcsfontosságú az EU párizsi megállapodásban vállalt kötelezettségeinek teljesítéséhez.