Brüsszelben bemutatott számítások 2024 júliusától 2025 júniusáig terjedő időszakot fednek le. Ezek azt mutatják, hogy jelenleg négy déli uniós ország – Görögország, Ciprus, Olaszország és Spanyolország – fogadja a legtöbb bevándorlót.
Ezen felül további tizenkét országot, köztük Belgiumot, Hollandiat, Németországot, Franciaországot, Írországot és Lengyelországot kockázatos országként jelölnek meg. Ez azt jelenti, hogy ezek az országok már most is növekvő nyomás alatt állnak befogadórendszereik miatt, vagy új bevándorlási hullám fenyegetheti őket.
Hat ország, főleg az EU keleti részéből, átmenetileg kevesebbet kell hozzájáruljon a szolidaritási alaphoz, mivel az elmúlt években hosszabb ideig tapasztaltak migrációs nyomást. Az ő helyzetüket a Bizottság rendszeresen újraértékeli majd.
A nagy nyomás alatt álló országok előnyt élveznek az európai támogatások és segélyprogramok elosztásánál is. Ezek a programok a befogadás, a határvédelem és a migránsok visszatérésének javítását hivatottak segíteni.
Több uniós ország az elmúlt években már jelezte, hogy nem tervez további menekültek befogadását vagy anyagi hozzájárulást ehhez. Ezért most dolgoznak úgynevezett „visszatérési központok” létrehozásán is, amelyek egyfajta börtönök vagy befogadó táborok lesznek az EU-n kívüli országokban.
Az Európai Bizottság szerint az illegális határátlépések száma tavaly mintegy 35 százalékkal csökkent. Ugyanakkor az ukrajnai menekültek befogadása és az irreguláris bevándorlók érkezése továbbra is kihívást jelent.
A jelentés egyértelművé teszi, hogyan működhet gyakorlatban az új migrációs paktum. Ennek keretében az uniós országok választhatnak, hogy befogadják-e a menedékkérőket, vagy pénzügyi hozzájárulással támogatják a befogadást más országokban. Ez a mechanizmus, az úgynevezett szolidaritási alap, képezi az új európai megközelítés központját. Célja elkerülni, hogy a külső határoknál lévő, például Görögország vagy Olaszország egyedül maradjon.
A Földközi-tenger térségében a határőrizet megerősítése érdekében a Bizottság egy 250 millió eurós közbeszerzést is bejelentett drónok és drónelhárító eszközök beszerzésére. Ez segíti az EU külső határain álló országokat az új típusú határnyomásra való reagálásban.
Ezzel az első, számokon alapuló áttekintéssel az Európai Bizottság azt kívánja bemutatni, hogy az uniós szolidaritás nem csak politikai fogalom, hanem konkrétan is kiszámítható. Az adatok így alapját képezik a közös európai migrációs megközelítésnek.