Ez derül ki az Állami Számvevőszék vizsgálatából, amely a 2010 és 2020 közötti több mint ezer "vita" kapcsán vizsgálta Hollandia és az EU kapcsolatát.
Ezen időszak alatt Brüsszel, valamint hazai és külföldi szervezetek és személyek több mint ezer panaszt nyújtottak be Hollandia ellen. Hollandia az EU többi országához képest középső helyen áll az EU-s jogszabályok pontatlan vagy hiányos végrehajtásának tekintetében.
Minden eset kétharmadában a szóbeli hivatalos előzetes egyeztetés eredményeként Hollandia mégis módosítja az amszterdami szabályokat, vagy Brüsszel elfogadja a holland értelmezést.
Az Európai Bizottság az előzetes egyeztetés után végül 164 panaszt ítélt eléggé megalapozottnak és indul hivatalos tárgyalás Hollandiával. Legtöbbször környezeti kérdésekről, energia-politikáról vagy mobilitásról és közlekedésről volt szó. Például azért, mert Hollandia nem teljesíti a megújuló energiaforrásokból származó energia célkitűzéseit. Ezt úgy oldották meg, hogy Hollandia papíron dán megújuló energiát vásárolt.
A Számvevőszék szerint sok kérdést ugyan gyakran időben megoldanak, de az amszterdami minisztériumok kevés következtetést vonnak le és kevés érdemi egyeztetést folytatnak. A holland miniszterek ritkán értékelik, miként keletkeznek az EU-jog megsértései Hollandiában.
A Számvevőszék arra is rámutat, hogy csak az ügyekből, amelyek eljáráshoz vezetnek, tájékoztatják a Második Kamrát, míg minden "megoldott" vitát nem közölnek.
2010 és 2020 között az Európai Bizottság végül 67 alkalommal indított jogsértési eljárást Hollandiával szemben. 24 esetben az Infrastrukturális és Vízügyi Minisztérium volt érintett.
Különböző ügyekről van szó, például a Víz Keretirányelv és az európai elfogatóparancs helytelen végrehajtása. A PAS-rendszer kérdése abból adódott, hogy a holland politikai intézkedések összeütköztek a 1994 óta létező EU élőhelyvédelmi irányelvével.