Miután a Politico hírportál vizsgálatot végzett a görög mezőgazdasági szektorban történt csalásokról, a hatóságok bejelentették, hogy saját vizsgálatot indítanak. Tsiaras görög pénzügyminiszter elmondta, hogy Athén „nem engedheti meg, hogy veszélyeztetve legyen az európai források áramlása”, és hogy „teljes átláthatóságra van szükség annak biztosításához, hogy a támogatások valóban azokhoz jussanak el, akik megérdemlik őket.”
Azt állították, hogy egy olyan rendszerről van szó, amelyben több ezer gazda és pályázó hamis alapon jutott támogatáshoz, de a Görög Közösségi Támogatások Kifizetési és Ellenőrzési Ügynöksége (OPEKEPE) jelentette, hogy mindössze 400 000 eurós (419 149 dolláros) vizsgálat folyik, és számos pályázó visszafizeti a pénzt vagy soha nem kap kifizetést.
Kostas Tsiaras agrárminiszter több ellenőrzést rendelt el, és dolgozik egy új jogszabály-tervezeten az agrárlegelők térképezésére. A hírportál arról számolt be, hogy 2017 óta görög állampolgárok kaptak mezőgazdasági támogatásokat olyan legelők után, amelyeket nem birtokoltak vagy nem béreltek, illetve olyan mezőgazdasági tevékenységekért, amelyek soha nem valósultak meg.
Görögország több mint 6000 szigetet számlál, amelyek közül mintegy 250 lakott. Csak körülbelül 80 szigeten él több mint 100 lakos. E földrajzi adottságok miatt az ország alig rendelkezik jól nyilvántartott földkönyvvel, és az athéni központi kormánynak szinte nincs felügyelete és ellenőrzése a helyi (mezőgazdasági) tevékenységeken. Ez vonatkozik a sok adó beszedésére is. Ugyanez volt a helyzet 2010-ben is, amikor a görög adósságválság kirobbant, és amikor Athén éveken át téves vagy hamis adatokat szolgáltatott Brüsszelnek.
A hatóságok most azt közlik, hogy több mint 16 000 adóazonosítót találtak, amelyek szabálytalan igénylésekkel voltak kapcsolatban, 7 786-ot hitelesítettek újravizsgálatra, 1 497-et bírói felügyelet alatt tartanak, a pénzügyi rendőrség pedig további 2 767-et vizsgál.
Egy uniós jelentés szerint az Európai Közvádló Hivatal (EPPO) vizsgálata nem csak a csaló kedvezményezettekre irányul, hanem a mezőgazdasági támogatásokat szétosztó görög hatóságok esetleges érintettségére is.
A legtöbb gyanús igénylés Krétáról érkezett, amely 2020-ban Görögország összes mezőgazdasági támogatásának kétharmadát kapta. Egyes esetekben a kedvezményezettek akár Görögországon kívüli földek után is jogosulatlanul kaptak támogatást.
Az EPPO 2021 óta vizsgálja az ügyet, és már hetven ügyben emelt vádat a görög bíróságok előtt. Rethymno városában elítéltek 12 és 24 hónap közötti börtönbüntetéseket kaptak.
Egy másik esetben egy vidéki fejlesztésért felelős minisztériumi egykori tisztviselőt és családját vádolják azzal, hogy EU-támogatást igényeltek 450 hektárnyi hegyvidéki területre az albán határ közelében.