Az Európai Bizottság ezen a héten mutatta be éves klímavédelmi előrehaladási jelentését, mérsékelten optimista hangvételben. A jelentés szerint az EU üvegházhatású gázkibocsátása 2022-ben már 32,5 százalékkal csökkent. Ez azt jelenti, hogy a 2030-ig hátralévő években még több mint 20 százalékos csökkentésre van szükség.
Az EU klímapolitikáért felelős biztosának, Wopke Hoekstrának az adatai előzetesek és 2022-ig terjednek. Ebben az évben az EU kibocsátása 2 százalékkal csökkent az előző évhez képest, annak ellenére, hogy néhány tagállamban újra megnyitották a szénerőműveket. Ez a csökkenés részben a magasabb energiaáraknak és az orosz Ukrajna elleni inváziója utáni energiatakarékossági intézkedéseknek köszönhető.
A Bizottság szerint az EU-nak meg kell erősítenie erőfeszítéseit a kitűzött célok tényleges elérése érdekében. Bár a trend pozitív, aggodalmak merülnek fel a további intézkedések bevezetésének ütemével kapcsolatban. Az európai klímapolitika szigorúbb szabályozásokat követel meg ipar, közlekedés és mezőgazdaság területén, ahol a kibocsátás csökkenése lassabb.
Az előrehaladás országonként erősen eltérő. Egyes országok jóval a terv előtt járnak, míg mások elmaradnak. A Bizottság nem nevez meg konkrét országokat, de hangsúlyozza, hogy a nemzeti kormányok felelősek a megállapodott intézkedések végrehajtásáért az európai keretek között.
Az európai kibocsátás-kereskedelmi rendszer (ETS) fontos szerepet játszik az ipari kibocsátás csökkentésében. Az ETS kiterjesztése más szektorokra, például az épületekre és a közlekedésre, segíteni fogja az összesített csökkentés elérését. Ez a kiterjesztés része az EU átfogó „Fit for 55” csomagjának.
A kibocsátás csökkentése mellett a megújuló energia aránya is növekszik. 2022-ben az európai energiafogyasztás mintegy 23 százaléka származott megújuló forrásokból. Az EU célja 2030-ra legalább 42,5 százalék elérése. Bár ez jelentős növekedést igényel, a nap- és szélenergia növekedése biztató jelnek tekinthető.