Az Írország problémájának lényege a szennyvíz tisztításának hiányossága, ami miatt a városi területeken a felszíni vizek nem felelnek meg az alapvető követelményeknek. Ez új európai jogi eljárást indított Írország ellen. Az eljárás során azt állítják, hogy a jelenlegi intézkedések még nem felelnek meg a természet- és vízminőség-védelem európai kötelezettségeinek.
Mindhárom országban a mezőgazdaság és a trágyázás, illetve műtrágyahasználat áll a vízminőséggel kapcsolatos viták középpontjában. Írország nemrég engedélyt kapott arra, hogy több trágyát terítsen ki, ami jogilag még vitatott, és egyelőre nem világos, hogy az ír gazdák képesek lesznek-e még szigorúbb feltételeknek eleget tenni.
Pontosabban néhány héttel ezelőtt Írország engedélyt kapott, hogy további három évig túlléphesse a nitrátszabályokat, feltéve, hogy az ír mezőgazdasági termelők és tejtermelő gazdák bizonyíthatóan csökkentik szennyezésüket. Az azonban még nem világos, hogy ezt miként és mikor fogják megvalósítani. Egy friss, Írországban végzett tanulmány kimutatta, hogy egyes folyóvízgyűjtő területeken növekszik a nitrát szennyezés mértéke.
Németországban és Hollandiában főként a mezőgazdasági tevékenységek okozzák a nitrát szennyezést, például a legelők trágyázásával. Hollandiától az EU ideiglenes mentességet is kért, de azt nem kapta meg. Németországot viszont azzal szólítják fel, hogy még mindig nem tett meg elegendő korábban vállalt intézkedést.
Németországban a jogi nyomás szintén jelentős szerepet játszik. Már évekkel ezelőtt megállapították, hogy a nitrát szennyezés elleni fellépés nem felel meg az európai előírásoknak. Bírósági döntések kényszerítették a német kormányt további intézkedési programok kidolgozására és a politika szigorítására.
A korábbi német centrum-baloldali kormány ezért új trágyázási törvényt fogadott el, amely korlátozta volna a trágyakihelyezést a már erősen szennyezett területeken. Azonban a CDU vezette új kormány visszavonta ezt a döntést. Emiatt Brüsszel most már komoly pénzbírságokkal fenyegeti Berlin-t.
Hollandia szintén nyomás alatt áll az Európai Bizottságtól. Egy kérésük, amely ideiglenes engedélyt kért volna több trágya mezőgazdasági földekre történő kijuttatására (derogáció), Brüsszel által elutasításra került. Így Hollandia továbbra is az európai korlátozások kötelezettségét viseli.
Az természetvédelemért és a környezetszennyezés elleni küzdelemben Hollandia nem tudja visszaszorítani a nitrogén-kibocsátást, főleg azért, mert az ország eddig visszautasította, hogy jelentősen csökkentse a nagy tejtermelő és sertéstenyésztő állatállományát.
Ezenfelül Amszterdamnak az EU nitrát-szennyezés elleni irányelveivel is összeütközésbe kerülhet, mert nemcsak hogy nem érte el a 2025-re kitűzött célt, hanem 2026 és 2027-re vonatkozóan még nem nyújtott be terveket Brüsszelnek a nitrát szennyezés csökkentésére.