Az Európai Unió a teljes tagság előtti időszakban már tovább szeretné integrálni a jelöltországokat. Ugyanakkor Brüsszel olyan változásokat készít elő, amelyek megakadályozzák, hogy a nagyobb uniót nemzeti vétók nehezebben irányíthatóvá tegyék.
Ebben az esetben tulajdonképpen egy új kategória jön létre a jelenlegi két végállomás — a tagság és a tagságra jelölés — között. Hogy ez az új országkategória mit jelent a Von der Leyen által bejelentett, Kanadára vonatkozó „kapcsolódó tagság” esetében, egyelőre nem világos.
Az állam- és kormányfők október 15-16-án Brüsszelben arról tárgyalnak, milyen gyorsan csatlakozhatnak új országok, és milyen belső reformokra van szükség ehhez. Ezzel a bővítés és az EU jövőbeni döntéshozatala egyértelműen összekapcsolódik.
Promotion
Belső piac
Az Európai Bizottság fel akarja gyorsítani a csatlakozási folyamatot, de a meglévő feltételeket nem akarja eltörölni. A jelölteknek reformokat kell végrehajtaniuk és meg kell felelniük az előírt követelményeknek. Ugyanakkor a folyamat során korábban hozzáférhetnek a belső piac bizonyos részeihez és európai programokhoz.
Montenegró, Albánia, Ukrajna és Moldova különleges helyzetet kap. Ezekre a négy jelöltországra külön lépésről lépésre szóló terveket készítenek, amelyekben világosabban meg kell határozni, milyen reformokra van még szükség, indikálva a fontos tárgyalási részek várható befejezésének időpontját.
Blokkolás
Ugyanakkor Brüsszel azt is vizsgálja, hogyan lehet megakadályozni, hogy az új tagállamok a csatlakozásuk után fontos európai döntéseket blokkoljanak, ahogy azt korábban Magyarország hosszú éveken át tette. Ennek a megközelítésnek része lehet „átmeneti időszak”, amely alatt az új tagok bizonyos jogokat nem feltétlenül szereznek meg azonnal teljes körűen. A pénzügyi támogatás is függhet a megállapodások betartásától.
Unanimitás
Ez a vita illeszkedik egy tágabb vitához az EU vétójogáról. Egy legalább tíz jelenlegi uniós országot tömörítő csoport gyakrabban térne el az egyhangú döntéshozataltól, főleg a külpolitikai döntésekben. Ezzel meg akarják akadályozni, hogy egyetlen kormány közös döntéseket lehetetlenítsen el.
Nem minden jelöltország kapja meg egyelőre ugyanezt a felgyorsított folyamatot. A tervek jelenleg Montenegróra, Albániára, Ukrajnára és Moldovára irányulnak. Más, az EU-csatlakozásra törekvő országok ebben a szakaszban nem tartoznak ehhez a csoporthoz. Albánia célja, hogy 2027 végéig befejezze csatlakozási tárgyalásait.