Litvánia, Lettország és Észtország vezetőivel folytatott egyeztetésén Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke arra figyelmeztetett, hogy a Balti-tenger közelében történt legutóbbi események nem elszigetelt esetek. Véleménye szerint Oroszország nyomást, fenyegetéseket és zavarkeltést használva próbálja destabilizálni az európai demokráciákat.
Az elmúlt hónapokban a Balti államok többször is drónriadókkal szembesültek. Vilniusban a lakosoknak a háború kezdete óta először kellett óvóhelyeken menedéket keresniük Ukrajnában. Az iskolák ideiglenesen bezártak, és a tömegközlekedést megszakították.
Gyenge pontok
Von der Leyen elismerte, hogy az események feltárták az európai védelem bizonyos gyenge pontjait. Az EU ezért gyorsabb beruházásokat tervez a légvédelmi rendszerekbe, az antidrón technológiákba, valamint az keleti határ menti országok közötti jobb együttműködésbe.
Promotion
Emellett a riasztórendszereket is összehangoltabbá kell tenni. Az európai országok gyorsabb információcserére és szorosabb együttműködésre törekednek a NATO-val a légterek védelmi sebezhetőségeinek feltérképezése érdekében.
További fenyegetések
Az Európai Bizottság további pénzügyi támogatást ígért a Balti régiónak. Ez többmilliárd eurós forrást jelent a védelem, a határőrizet és a kritikus infrastruktúra védelmének megerősítésére.
A feszültségek tovább nőttek, miután Oroszország újabb, „rendszeres támadásokat” helyezett kilátásba Kijev ellen. Külföldi diplomatáknak azt tanácsolták, hogy hagyják el az ukrán fővárost. Több európai ország dühösen reagált ezekre a figyelmeztetésekre.
Polgári célpontok
Több tucat európai ország – köztük Lengyelország, Németország, Norvégia és az Európai Unió – idézte be az orosz diplomatákat, hogy tiltakozzanak a fenyegetések és a polgári célpontokat érő támadások ellen. Az európai kormányok hangsúlyozták, hogy a lakónegyedek, civil infrastruktúra és diplomáciai képviseletek elleni lövöldözés elfogadhatatlan.
Egy nagy orosz támadás során Kijevben az ukrán hatóságok szerint több ember meghalt, és több tucatnyian megsebesültek. Lakóépületek, kulturális intézmények és kormányzati épületek is károsodtak. Az ostrom alatt sok lakos órákat töltött óvóhelyeken.
Megfélemlítés
Az orosz fenyegetések ellenére az Európai Unió jelezte, hogy nem vonja vissza diplomáciai képviseletét Kijevből. Az európai vezetők szerint a megfélemlítés és az eszkaláció nem változtat támogatásuk mértékén Ukrajna felé.