Az Európai Unió csütörtökön egy rendkívüli csúcstalálkozón megvitatja az úgynevezett gazdasági kényszer eszköz alkalmazását. Ez az intézkedés arra szolgál, hogy büntesse azokat az országokat, amelyek a kereskedelmet politikai nyomásgyakorlásra használják. Ez egy súlyos eszköz, amelyet még soha nem aktiváltak, de most napirendre került.
Az ezen anti-kényszer csomag mellett további kereskedelmi intézkedések előkészítése is folyik. Az EU nagykövetei vasárnap arra a következtetésre jutottak, hogy a blokk gyorsan konkrét lehetőségekkel kell, hogy rendelkezzen, ha a washingtoni tárgyalások eredménytelenek maradnak. Emellett szóba került korábban felfüggesztett importvámok újbóli bevezetése is.
Az európai vezetők ezen a héten sürgős egyeztetést tartanak. Emellett terveik szerint a Davosi Világgazdasági Fórum keretében tárgyalnak az amerikai elnökkel. Ezután várhatóan egy külön EU-csúcstalálkozó következik, ahol a további lépésekről döntenek.
Az Európai Parlament is állást foglalt. A parlament ezt a héten Strasbourgban döntene arról, hogy felfüggesszék a tavaly év végén megkötött kereskedelmi megállapodást az EU és az USA között. Ez a megállapodás 15 százalékos amerikai importvámokat tartalmaz, amelyekhez az európai plusz tarifákról való lemondás kapcsolódik.
Az EU-n belül ugyanakkor visszafogottságot sürgetnek. A diplomaták hangsúlyozzák, hogy a fővárosok időt akarnak szánni a helyes irány megállapítására. Széles körű a támogatás a reagálásra, ám nem támogatják a megfontolás nélküli gyors eszkalációt.
A tanácskozás kiváltó oka az amerikai elnök bejelentése, hogy különleges importvámokat vet ki nyolc európai országra. A tíz százalékos vámokat február 1-jén léptetnék életbe, és június elején 25 százalékra emelnék, amennyiben nem születik megállapodás Grönlandról.
A tarifák minden Egyesült Államokba exportált árura vonatkoznak. Hatályban maradnak mindaddig, amíg az amerikai elnök szerint a Grönlanddal kapcsolatos teljes és átfogó megállapodás meg nem születik. Jogi alapja ennek az intézkedésnek egyelőre nem tisztázott.
A kereskedelmi konfliktussal párhuzamosan megnőtt a katonai jelenlét Grönlandon. Európai NATO-tagországok felderítő csapatokat küldtek közös gyakorlatokhoz. Az Egyesült Államok élesen bírálta ezt a lépést, míg az európai kormányok átlátható védelmi intézkedéseknek nevezik azt.