Az EU-n belüli szabályok megtiltják bizonyos, károsnak tartott növényvédő szerek használatát. Ugyanakkor az európai jogszabályok engedélyezik ezen anyagok előállítását és kivitelét az Unión kívüli országokba. Ezáltal Európában tiltott szerek kerülnek a mezőkre Latin-Amerikában, Afrikában és Ázsiában.
Hivatalos dokumentumok szerint az EU-tagállamok 2024-ben közel 122 000 tonna ilyen tiltott növényvédő szert hagytak jóvá export céljából. Ez jelentős növekedést jelent a korábbi évekhez képest. A vállalatoknak külön exportbejelentést kell tenniük, de a kereskedelem volumenének végső ellenőrzése korlátozott marad.
A növekedés összefügg azzal, hogy az EU az elmúlt években több anyagot helyezett fel a tiltott listára. Míg a mezőgazdasági felhasználás az Unióban lehetetlenné vált, a gyárak ugyanazokat a termékeket továbbra is a külföldi piacra állították elő. Így az export mechanikusan növekedett a tiltott szerek listájával.
A környezetvédelmi szervezetek évek óta heves kritikával illetik ezt a gyakorlatot. Kettős mércéről beszélnek: veszélyes vegyi anyagokat tiltanak az európai fogyasztók számára, de kifogás nélkül exportálják olyan országokba, ahol többnyire gyengébb szabályozás és alacsonyabb védelmi normák vannak a gazdák és a helyi lakosok számára.
Az Európai Bizottság korábbi szakpolitikai dokumentumaiban elismerte, hogy ez a helyzet ellentmond a mérgezőmentes környezetre irányuló törekvésnek. Többször ígéretet tett arra, hogy javaslatot terjeszt elő az exporttilalomra. Eddig azonban ilyen javaslatot nem nyújtottak be.
A szervezetek szerint az erős agrárkémiai lobbi szerepet játszik az intézkedések elhalasztásában. Számos EU-tagállam ráadásul maga sem sietett a szigorúbb szabályozás bevezetésével, így a vállalatok továbbra is lehetőséget kapnak a termelés és az export folytatására.