Az új szabályokban az EU-tagállamok megállapodtak abban, hogy az új menedékkérők érkezését a lehető legjobban elosztják a tagállamok között. Egy ilyen „elosztási törvény” el akarja kerülni, hogy a legtöbbet az érkezési országokban, például Görögországban, Spanyolországban és Olaszországban kelljen elhelyezni. Azok az EU-tagállamok, amelyek nem kívánnak ebben együttműködni, kiválthatják a kötelezettségeiket azzal, hogy hozzájárulnak az ellátáshoz más tagállamok által.
Dolgoznak továbbá a Dublin-egyezmény és a schengeni utazási szabályok részleges helyreállításán is, amelyek révén az egymás között hozott menedékkérelmi döntések újból kötelező érvényűek lesznek.
Több kitoloncolás
Az új szabályok azoknak a menedékkérőknek szólnak, akiknek nincs joguk egy EU-tagállamban tartózkodni. Az EU-tagországok menekültügyi miniszterei és az Európai Parlament tárgyalói szerint az eljárási rendszernek egyszerűbbé, gyorsabbá és hatékonyabbá kell válnia, mert jelenleg csak kevés elutasított menedékkérőt küldenek ténylegesen vissza a származási országukba.
Promotion
Az EU-n kívül
A megállapodás fontos része, hogy az EU-tagállamok megállapodásokat köthessenek nem uniós országokkal visszatérési központok létesítéséről. Az elutasított menedékkérők ott „ideiglenesen elhelyezhetők”, amíg várják a formális, jogi elutasításukat. Emberi jogi szervezetek ezeket „kitoloncolásnak” és „fogva tartásnak” nevezik. Az ilyen őrzött központok létrehozásához előzetesen meg kell állapodni a fogadó országgal.
A rendelet lehetőséget ad a menekültügyi minisztereknek arra is, hogy embereket őrizetben tartsanak, ha például nem működnek együtt a visszatérésben, vagy fennáll a kockázata annak, hogy megpróbálnak elmenekülni a felügyelet elől. Az őrizet maximális időtartama hosszabb lesz a jelenlegi szabályokhoz képest.
Kötelező érvényű
Ezenkívül bevezetik a kötelező európai visszatérési parancsot. Ezáltal a visszatérési döntések jobban felismerhetővé válnak, így az országok könnyebben működhetnek együtt a visszatérési eljárások végrehajtásában. Ezzel az EU-tagállamok visszatérnének az 2015 előtti helyzethez, amikor általában még betartották egymás megállapodásait.
A megállapodás része az európai migrációs politika általános szigorítása is. Több EU-tagállam már tárgyal nem uniós országokkal visszatérési központok létesítéséről. Olaszország már létrehozott egy ilyen zárt befogadóhelyet Albániában, de azt még nem használják.
Hitelesség
Az ellenzők arra figyelmeztetnek, hogy az új szabályok több őrizetet és nagyobb kockázatokat jelenthetnek a migránsok számára. A támogatók viszont azt állítják, hogy az Európai Uniónak hiteles és hatékony visszatérési politikára van szüksége.
Az ideiglenes megállapodást még hivatalosan jóvá kell hagynia az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak, mielőtt az új szabályok véglegesen hatályba lépnek.

