Az Európai Unió vezetői és a nyugat-balkáni hat ország pénteken találkoztak Tivatban, Montenegróban. A tárgyalások az EU bővítésének jövőjéről és a jelölt államok előrehaladásáról szóltak. Néhány balkáni ország már tíz éve szerepel a jelölt országok listáján.
Stratégiai kérdés
A bővítés iránti figyelem az utóbbi időben növekedett. Az EU-n belül úgy érzik, hogy a bővítés nem csak politikai döntés, hanem egyre inkább stratégiai szükségszerűség. Ezért keresnek olyan lehetőségeket, amelyekkel fel lehet gyorsítani a jelenlegi csatlakozási folyamatot.
Oroszország és Kína
Egy fontos indok erre a külső befolyás növekvő aggálya a térségben. A vitákban rendszeresen utalnak Oroszország háborús szerepére. Az EU el akarja kerülni, hogy Moszkva befolyása tovább növekedjen azokban az országokban, amelyek évek óta taggá válásuk útján haladnak, például Grúziában és Szerbiában.
Promotion
A Kína növekvő jelenléte is szerepet játszik. Az európai gazdasági együttműködési és pénzügyi támogatási tervek segíteni kívánják ezen jelölt országok és az EU közötti kapcsolatok további megerősítését.
Reformok
Ugyanakkor az európai vezetők hangsúlyozzák, hogy a felgyorsított csatlakozás nem jelenti a feltételek eltörlését. Azoknak az országoknak, amelyek csatlakozni szeretnének, továbbra is dolgozniuk kell reformokon, többek között az igazságszolgáltatás, az államigazgatás és a korrupció elleni küzdelem terén.
A jelenlegi csatlakozási folyamatot sok érintett hosszan tartónak tartja. Ezért beszélnek új, fokozatos beilleszkedési formákról is. A jelöltek már korábban hozzáférést kaphatnának bizonyos európai együttműködési előnyökhöz, még azelőtt, hogy teljes jogú tagságot nyernének.
Montenegró és Albánia
Montenegró az egyik legfejlettebb jelöltként szerepel. A bővítésről folytatott vita mellett aggályokat vetett fel a Szerbia és Montenegró közötti folyamatos feszültségek kérdése is. Albániát szintén megemlítik, mint olyan országot, amely az elmúlt időszakban előrelépést ért el a csatlakozási folyamatban.
Az esetleges Ukrajna és Moldova gyorsított csatlakozásának kérdése különválik a balkáni régiótól. Ezekben a két országban a külügyminiszterek június 15-én tartandó ülésén esetleg döntést hoznak.